Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Pók Attila: Eszmetörténeti kutatások a nemzetközi és a hazai történettudományban I/205
211 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE ösztönöztek. Az egyik a szocialista gondolatok magyarországi elterjedésének történetét vizsgálta, s propagandaírások mellett igen fontos alapkutatásokat is eredményezett. Az 1910-es évek második felében, az 1920-as évek elején született kutatók munkái közül például Pándi Pál kétkötetes nagymonográfiáját27 említhetjük a szocialisztikus eszmék terjedéséről a reformkori Magyarországon, vagy Erényi Tibor tanulmányait, különösen a nemzeti problematikával kapcsolatos szociáldemokrata állásfoglalásokról.2 8 A másik irány a legtágabb értelemben vett „progresszív" gondolat történetének kutatása, itt is először a kommunista hatalomátvételt már a szakma művelőiként megélt generáció tagjait említve H. Balázs Éva, Benda Kálmán, Kosáry Domokos, Köpeczi Béla a 18. század, a felvilágosodás hagyatékát, Barta István, Fenyő István, Németh G. Béla, Sőtér István, Szabad György, Varga János, Vörös Károly, Várkonyi Ágnes a 19. század szellemi irányzatait, Horváth Zoltán a huszadik század első világháború előtti éveit vizsgálta. A legtágabb értelemben vett „progresszív" gondolati hagyományok fontosak voltak a következő generáció eszmetörténettel foglalkozó kutatói számára is: Berend T. Iván, Juhász Gyula, Lackó Miklós, Litván György, Szabó Miklós leginkább a Horthy-korszak vonatkozásában széles közép-európai és európai összehasonlító elemzéssel tárták fel a politikai eszmék történetét; a korabeli szóhasználattal élve előtérbe állították a baloldali gondolat sokszínűségét, a konzervatív eszmevilág és a szélsőjobboldali ideológiák társadalmi gyökereit, a „polgári gondolat" pozitív örökségét. A generáció talán legnagyobb szakmai, politikai és társadalmi hatású eszmetörténeti munkássága a középkorkutató Szűcs Jenőé, aki a nemzet historikumával kapcsolatos írásaiban29 „...messze megelőzte korát a nemzet konstruktivista felfogásával, mely elképzelés a nyugati történeti gondolkodásban is csupán az 1980-as évek második felétől, kivált az 1990-es évtizedben vált széles körben elterjedtté".3 0 Az 1940 körül született generáció tagjai közül Bence György, Glatz Ferenc, Ludassy Mária, Nyíri Kristóf, Schlett István, az 1950 körül születettek közül Dénes Iván Zoltán, Gerő András, Hont István, Kiss Endre, Krausz Tamás, Lánczi András, Miskolczy Ambrus, Szigeti Péter s a szellemi érdeklődésük alapján idesorolható 8-10 évvel fiatalabbak, így Gyurgyák János, Horcher Ferenc, Kontler László, Pótó János, Takáts József igen tág nemzetközi horizontot nyitva, igen különböző pozíciókból vizsgálódva arra a kérdésre keresték a választ, hogy a szocialista jelen mérsékelt vagy radikális meghaladásának terveihez milyen muníciót ad az eszmetörténet. Miskolczy Ambrus egyik könyvének31 címét idézve, a modern magyar demokratikus kultúra „eredeti jellegze-27 Pándi Pál\ „Kísértetjárás" Magyarországon. I—II. Magvető Kiadó, Budapest, 1972. 28 Erényi Tibor-. Szocializmus a századelőn. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1979. 29 A legfontosabbak: Nemzet és történelem. Tanulmányok. Corvina, Budapest, 1974. Vázlat Európa három történeti régiójáról. Történelmi Szemle, 1981. 3. sz., önálló kötetben: Magvető, Budapest, 1983. A magyar nemzeti tudat kialakulása. Két tanulmány a kérdés előtörténetéből. Szeged, 1992. 30 Gyáni Gábor: Szűcs Jenő, a magányos történetíró, http://www.forrasfolyoirat.hu/0806/gyani. pdf (Letöltés: 2012. 12. 17.) 31 Miskolczy Ambrus: A modern magyar demokratikus kultúra „eredeti jellegzetességeiről" . Napvilág Kiadó, Budapest, 2006.
