Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Pók Attila: Eszmetörténeti kutatások a nemzetközi és a hazai történettudományban I/205
Pók Attila ESZMETÖRTÉNETI KUTATÁSOK A NEMZETKÖZI ÉS A HAZAI TÖRTÉNETTUDOMÁNYBAN „...az agykéreg az evolúció folyamán kialakuló túlfejlödés következtében olyan mértékű komputációs kapacitással rendelkezik, ami lehetőséget ad rá, hogy agyunkban ne csak a tényleges kapcsolatok és összefüggések fontos funkcióval bíró leképződése történjen meg, hanem esetlegesen fennálló átmeneti kapcsolatok, véletlen egybeesések is, mivel agyunk akkor is tanulási üzemmódban van, amikor erre már nem is lenne szükség." (Holovicz Attila recenziója Csányi Vilmos - Kampis György - Mérő László -Pléh Caba: Mindörökké evolúció. Szerk.: Mihancsik Zsófia. Budapest, Nexus könyvek, 2010. c. könyvéről. Magyar Tudomány 2012/3. 381.) „Minden recept mögött ott az ember, a gondolkodó és a cselekvő, most arról ne nyissunk vitát, hogy a gondolkodás is cselekvés [...] itt most úgy lehetne különbséget tenni, hogy lesz-e vacsora vagy sem." (Esterházy Péter, Holmi, 2004/8. 1001.) Emikor a történész azt kérdezi, hogy 'miért szúrta le Brutus Ceasart?', akkor arra gondol, hogy 'mit gondolt Brutus, ami miatt úgy döntött, hogy leszúrja Ceasart ? "' (Robin G. Collingwood: A történelem eszméje. Gondolat, Budapest, 1987. 427. Idézi: Kisantal Tamás - Szeberényi Gábor: A történetírás „nyelvi fordulata". In: Bódy Zsombor - Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Osiris, Budapest, 2003. 427.) Mivel foglalkozik az eszmetörténet? Könnyen rávághatjuk, hogy míg a politikatörténet a politika, a gazdaságtörténet a gazdaság, a társadalomtörténet a társadalom, addig az eszmetörténet az eszmék történetével foglalkozik. A többi történettudományi aldiszciplínához képest is beláthatatlanul nagy területről van szó, sokfajta eszme alig-alig rendszerezhető halmazáról. A mai magyar szóhasználat általában a politikai eszmék történetét érti eszmetörténeten, így a közkeletű kézikönyv-definíciók szerint az eszmetörténet a történettudomány egyik, viszonylag önálló ága, amely a tudatosított világnézeti rendszerek és a közgondolkodás fejlődésének tényeit és törvényszerűségeit vizsgálja. Egészen mást ért a fogalmon a szellemtörténet (Geistesgeschichte), amely az eszméket tekinti a korszakok átfogó jellemzőinek, s a „korszellem" változásainak okait, gyökereit elemzi.1 A rendező fogalmak például a reneszánsz, a barokk, a felvilágosodás. Egyik széles horizontú kolléga rövid modern magyar politikai eszme-1 így határozza meg például az eszmetörténetet a leggyakrabban használt internetes lexikon http://www.kislexikon.hu/eszmetortenet.html (Letöltés: 2012. 12. 30.)