Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kövér György: Fordulat, forradalom után? A magyar gazdaságtörténet-írás a nemzetközi trendek tükrében I/189
195 A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE schenkron nem-intervencionista szeminárium- és témavezetési stílusát is. És ami talán a legfontosabb: tudósi ethoszát.2 1 Az mindenesetre a figyelmes olvasó számára egyértelműnek tűnik, hogy a kliometria gyökereinél milyen fontos volt az európai kulturális háttér, mi több, az összehasonlítás. Ezt egyébként a Kuznetstanítványok is hangsúlyozzák. Kuznets, aki maga kifejezetten nem szerette a kliometria szót, s magát végképp nem tartotta kliometrikusnak, mind a statisztikai módszerek finom használatát, mind a német történeti iskola hagyományát, mind a nemzetközi összehasonlítás szemléletét mélyen átplántálta diákjaiba.22 A kliometria történetének megértése szempontjából rendkívül tanulságos, ahogy az emlékezők a Purdue-n (West Lafayette, Indiana) tartott kliometrikus-konferenciák helyszínét és szerepét megvilágítják. Az eredetileg a 19. században alapított egyetem az 1950-es években elsősorban a repülőmérnöki műszaki képzésről volt híres, s hogy ott egy erős közgazdasági tanszék kialakult, az főként annak volt köszönhető, hogy Emanuel T. Weiler — megunva a bankárkodást a Federal Reserve-nél — elhatározta, hogy egy „jó középnyugati közgazdasági tanszéket" hoz létre. Másodállásokat szerzett az öreg professzoroknak, hogy élvezzék az életet és ne tanítsanak, s helyükre jó érzékkel válogatott fiatal tehetségeket. így került a tanszékre 1956-ban Lance Davis (*1928), majd Jonathan Hughes (1928-1992). Persze a körülmények technikai értelemben is meghatározóak voltak: a Purdue-n a könyvtárból hiányoztak a hagyományos kutatáshoz nélkülözhetetlen könyvek (például nem voltak meg a parlamenti iratok), ezért ilyen típusú kutatásoz Urbanába (Illinois) kellett utazni, ahol Lance Davisnak óránként kellett bedobálnia az érméket a parkolóórába. Ezek az iljak szervezték meg 1960 decemberében az első még szűk körű Purdue-konferenciát, a meglehetősen hosszadalmas, ám annál kifejezőbb címmel: „Conference on the Application of Economic Theory and Quantitative Methods to the Study of Problems of Economic History". így lett Purdue a kliometria „melegágya".23 A konferencia résztvevői mind úgy érezték, hogy „valami új történik", hogy „új irányba mozognak".24 S ez az újító szellem a későbbiekben is megmaradt. Paul David, aki 1961-ben vett először részt a Purdue-i összejövetelen, így idézte fel a hangulatot: „Elhivatottság érzés, izgatottság, csodálatos nyitottság" jellemezte az ottani légkört, ami nemcsak az adatok csereberéjében, hanem a fiatalokra és kutatási témáikra való odafigyelésben és a segítőkészségben is megnyilvánult.25 A Clio-konferenciák szellemének lényegét az oda 1967-ben először ellátogató, majd 2001-ben immár Deirdre néven interjút adó McCloskey így foglalta 21 Donald McCloskey: Alexander Gerschenkron. The American Scholar, 1992. Spring. 241-246. 22 Reflections..., i. m. 301 Richard A. Easterlin (1992). 23 Reflections..., i. m. 216; 233; 237. Jonathan R. T. Hughes (1991). A Purdue-i trió, Davis, L. Hughes, J. és Stanley Reiter fogalmazta meg azt az írást, amely kliometrikus kiáltvány címen híresült el, pedig valójában a címe csak ennyi volt: Aspects of Quantitatve Research in Economic History. Journal of Economic History, 20 (1960: 4) 539-547. Reitert tekintik egyébként a kliometria névadójának is. Reflections..., i. m. 233. 24 Reflections..., i. m. 336. Robert W. Fogel (1990). 25 Reflections..., i. m. 410. Paul A. David (1996).
