Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Ormos Mária: Lehet-e magyar történelmet írni egyetemes történelem nélkül? I/167
Ormos Mária LEHET-E MAGYAR TÖRTÉNELMET ÍRNI EGYETEMES TÖRTÉNELEM NÉLKÜL? Kiterjesztem a címet, és azt kérdezem, hogy meg lehet-e egyáltalán érteni a Magyarországon, és Magyarországgal történteket a nemzetköz környezetben történtek számbavétele nélkül? A kérdést vélhetően kétfelé kell bontani. Számos történeti vonulatot és hazai eseményt természetesen lehetséges önmagában vizsgálni, illetve a témát csak addig szükséges kiterjeszteni, ameddig az érdemben megkívánja, de mindenképpen lehetséges megmaradni az országhatárokon belül. Ha — mondjuk — egy falu boldogulásának vagy éppen szegénységének a körülményeit vizsgálja valaki, elegendő a természeti és az épített környezetet számításba venni, és a határ átlépése legfeljebb akkor hasznos, ha a határ másik oldalán mód nyílik az összehasonlításra egy másik, hasonló helyzetben lévő faluval. Alaphelyzetben a természeti adottságok mellett elegendő számításba venni a piac közelségét, illetve távolságát, és annak megközelítési lehetőségeit. A tiszaeszlári gyilkosság esetében például (miként az egy nemrégiben megjelent monográfiában történt) már messzebb kellett menni, mivel a vizsgálatot a helyi kisrégió társadalmi és mentális helyzetén kívül befolyásolni igyekezett egy országos mozgalom, szemmel tartotta és iránya szerint tálalta a sajtó, továbbá a vizsgálatban, valamint a perben szereplő személyek saját meggyőződésének és feltevéseinek is szerep jutott benne. Mindenesetre nemzetközi összefüggésekre a szerzőnek nem kellett tekintettel lennie, mivel az ügyet semmiféle külső esemény, befolyás nem érintette. Merőben más a helyzet, ha az ország történetéről van szó. Természetesen meg lehet kísérelni, hogy Magyarországot valaki hermetikusan zárt közösségként kezelje, de az ilyen kísérlet kétes következményekre vezet. A magam részéről azt gondolom, hogy a jóval nagyobb hatalmak, így például Németország, Franciaország vagy Nagy-Britannia története sem értelmezhető önmagában véve, sőt hozzá merem tenni, hogy amióta az Egyesült Államok világhatalmi szerepbe jutott, a világ más területeken zajló eseményeitől, történéseitől ő sem független. A továbbiakban — nagy ugrásokkal — a magyar történet néhány fázisának elemzésével szeretném e tézist igazolni. Ha például valaki nem veszi figyelembe, hogy Európában milyen folyamatok zajlottak le a 4. és a 9. század között, arra az ugyancsak téves következtetésre juthat, hogy egyedül a magyarok jöttek Ázsiából. Ráadásul e téves adatból levezeti a magyarok népi jellemét is. A valóság ezzel szemben az, hogy Európát szinte kizárólag ázsiai bevándorlók leszármazottai lakják, és a különbség közöttük pusztán az ide érkezésük időpontjában
