Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Vörös Boldizsár: „Nagy Péter 1703 és 1710 között tizenkilenc ízben küldött tüzértiszteket Rákóczinak és két ízben ágyúkat". Propagandisztikus történelemhamisítás a szovjet-magyar jó kapcsolatok megalapozása érdekében I/131
158 VÖRÖS BOLDIZSÁR Történelemhamisítás és hagyományteremtés A II. Rákóczi Ferenc és I. Péter cár kapcsolatáról megalkotott kitaláció története önmagán túlmutatóan, általánosabb érvénnyel is jól szemlélteti azt, hogy a politikai propaganda céljainak érdekében létrehozott hamisításoknál milyen sokféle eszköz együttes alkalmazása szolgálhatja a kitalációk hitelesítését, az akciók hatásosságát. így például több közreműködő összehangolt tevékenysége (Illés Béla és munkatársai); különböző típusú szövegek közel egyidejű megjelentetése (újságcikkek, regény); soha nem létezett dokumentumokra történő hivatkozás (Rákóczi itt ismertetett levelei, Morozov naplófeljegyzései). Továbbá a képzelet szülte figurák beillesztése az egykor ténylegesen élt személyek közé (az orosz katonák, valamint I. Péter és II. Rákóczi Ferenc együtt ábrázolása); fiktív események beépítése a valóban megtörténtek közé (Rákóczi hazatérésének összekapcsolása az orosz katonák segítségével); a kitalált figurák, történések és dokumentumok nem fiktív személyekkel, eseményekkel és forrásokkal rokoníthatóként megalkotása (a hamis Rákóczi-levél és az 1707-es valódi utasítások hasonlósága). Ezeken túl pedig a történelmi kitaláció időszakának problémáival korábban foglalkozó történészek bírálata a múlt egyes (jelen esetben: nem is valóságos) mozzanatainak elhallgatásáért (a Rákóczi és az oroszok című cikk elején), vagy az aktuálpolitikai szempontból fontos történelmi adatok érdekében végzett kutatómunka említése (a Fogarasi-Illés-féle összeállítás előszavában). A fiktív forrásoknál pedig kettős hitelesítési eljárásra is sor kerülhetett: ezen „iratok" valódiságát egy valóban létező intézménynek: a leningrádi hadtörténelmi múzeumnak őrzőhelyükként történt említése kellett, hogy igazolja.73 Az 1940- 1950-es évek fordulóján pedig e fikciónak a közönséggel történelmi tényként elfogadtatásához hozzájárulhattak azok a történettudományi munkák is, amelyek valóságosakként mutatták be Illés Béla fikciójának számos elemét. A kitaláció egyes szövegváltozatainak összevetése szintén általánosabb érvénnyel jelzi, hogy a mikrofilológiai módszer miként használható a politikai propagandaanyagok elemzésénél és járulhat hozzá a manipulatív eljárások pontosabb megismeréséhez. E kitaláció, aktuálpolitikai célzatú propagandisztikus feldolgozásaiban ugyanakkor illeszkedik a 20. századi (ez esetben a szó szoros értelmében) „kitalált hagyományok" sorába és érvényesek rá Eric Hobsbawmnak az effajta hagyománete. Rövid áttekintés. Művelt Nép Könyvkiadó, Bp. 1953. 170. - Az 1962-es egyetemi tankönyvben a II. Rákóczi Ferenc és I. Péter cár szövetségkötését bemutató rész végén a szerző már csak azzal ábrázolta e kapcsolatot a „szovjet-magyar barátság" előzményeként, hogy a zárómondatban a péteri Oroszországot a Szovjetunióval kapcsolatban a „szocialista" rendszer idején gyakran használt „baráti" jelzővel látta el: „A szabadságharc hátralevő éveiben, a független Magyarország önálló külpolitikájának a baráti [!] Oroszországgal való szoros szövetség adott szilárd alapot." Heckenast Gusztáv: A kuruc szabadságharcok (1665-1711). In: Magyarország története 1526-1790. A késői feudalizmus korszaka. (Magyarország története II.) Szerk. H. Balázs Éva - Makkai László. Tankönyvkiadó, Bp. 1962. 366. Vö. még: R. Várkonyi Ágnes: Befejezetlen történelem. In: A Rákóczi-szabadságharc. (Nemzet és emlékezet) Szerk. R. Várkonyi Ágnes - Kis Domokos Dániel. Osiris Kiadó, Bp. 2004. 767. 73 Nem zárható ki, hogy Illés azért éppen a leningrádi hadtörténeti múzeumot adta meg a jelentős részben tüzérekkel, ill. tüzérségi fegyverekkel kapcsolatos fiktív források őrzőhelyeként, mert e gyűjteményben a 20. század kezdetétől már az orosz tüzérség történetének bemutatása kiemelkedő fontosságú - ekként is igyekezve elősegíteni kitalációja hitelesítését. E vonatkozásban azonban még további tájékozódásra van szükség.
