Századok – 2013
MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513
1555 bonyodalmak is származtak, mivel egy 1966. szeptember 8-án készült feljegyzés szerint a kulturális csereegyezmény újratárgyalása előtt Greenwill külügyi államtitkár közölte a londoni magyar nagykövettel, hogy 1963-ban Hingyi László, 1964-ben Szabó László és Nemecz Miklós, 1965-ben Béni Gyöngyi és Kis Aladárné hírszerző munkát végzett.181 1966-ban pedig a csereegyezmény keretében kinn tanító „Gyulai” tmt-t (magyartanár) lerohanásszerű módszerrel Londonban két brit elhárítótiszt megkísérelte megfordítás céljából beszervezni (sikertelenül). Szabó tehát 1964. június 27-én két hónapos londoni nyelvtanfolyamra utazott és ennek során megismerkedett A. T. finn származású USA állampolgárral, akivel minden bizonnyal szerelmi viszonyba is került, bár eleinte még mint tippszemélyt kívánta feldolgozni. T. ígéretes jelöltnek tűnt, mivel egy amerikai katonai támaszponton belül lakott. A hírszerzés későbbi vizsgálatai arra következtettek, hogy T. az amerikai titkosszolgálat beszervező ügynöke lehetett - de ezt semmilyen konkrét bizonyíték nem támasztotta alá. Az viszont valószínű, hogy Szabóban ezután merülhetett fel először a disszidálás gondolata. Valószínűtlen, hogy az USA hírszerzése hazatérte után kapcsolatot tartott volna vele és az is valószínűtlen, hogy T. már az első találkozás alkalmával beszervezte volna. Minden bizonnyal csak lassan jutott el a végső elhatározásra. Újabb londoni kihelyezése előtt egy nappal mindenesetre utasítást adott T. K-dossziéjának megsemmisítésére - ez arra utal, hogy ekkor már kész tervekkel rendelkezett.182 Szabót 1965. szeptember 8-án helyezték ki. „Aczél” fedőnéven mint a követség II. titkára szerepelt és arra számított, hogy őt nevezik ki a rezidens helyettesének. Október 16-án 17.45-kor távozott a követségről és nem tért többé vissza. Éjfél után a rezidentúra már riadót fújt és egy nap múlva Budapesten már az ellenlépések tervezésével foglalkoztak. A hírszerzés első reakciója a visszacsapás szervezése volt, abból indultak ugyanis ki, hogy Szabót az angolok erőszakkal elrabolták. Ezért tervbe vették a budapesti angol követség konzuljának, Frank Ernest Bertramnak elrablását „konspirált őrizetbe vételét” („tervünk lényege az, hogy az attasét egy e célra alkalmas vidéki objektumba szállítjuk, ahol a szükséges ideig kábult állapotban tarthatjuk, ami lehetővé teszi, hogy ne emlékezzen rá mi történt vele.”183) Emellett tervezték William Kenneth Fraser budapesti brit diplomata letartóztatását is, mivel ő három nappal korábban súlyos közúti balesetet okozott. Szabó október 20-án adott először életjelt magáról. A Foreign Office ekkor hívatta be a magyar követet és adta át Szabó levelét, amelyben az Egyesült Államok hatóságaihoz, benyújtott menedékjog-kérelme szerepelt, valamint az, hogy lelkiismeretével nem tudja összeegyeztetni a kémkedést és felajánlja szolA LONDONI MAGYAR HÍRSZERZÉS 1951 ÉS 1965 KÖZÖTT 181 ÁBTL R-8-015/6., 120. 182 ÁBTL R-8-015/1, 73. Jelentés 1965. október 20. Kis Józsefné nyilvántartási csoportvezető, Fodor Zoltánná II.o. sgt. 183 ÁBTL R-8-015/1, 19., javaslat 1965. október 18, Dobróka János alezredes, Tóth László alezredes.
