Századok – 2013
MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513
1550 UNGVÁRY KRISZTIÁN tében dekonspiráció miatt a kapcsolatot — amely egyébként sem hozott anyagot — végleg lezárták. A munkaterv a Központ nyilvántartásának köszönhetően néhány 1956-ban disszidált volt ügynök („Gárdos”, „Vezér”, „Tiszavölgyi Róbert”) újrafelvételét javasolta. „A”-vonalon 13, „B”- és „F”-vonalon hét jelölttel foglalkoztak (a tárgyidőszakban 67 jelöltet tanulmányoztak összesen). A rezidentúrának összesen csupán három ügynöke maradt („Strasser”, „Delly”, „Sáskövi”). Ezzel szemben a titkos munkatársak létszáma rendkívül megnőtt: politikai-gazdasági területen hét, tudományos vonalon egy, belső ellenőrzés vonalán pedig nyolc személyt mozgattak. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a követség összes diplomata és nem diplomata beosztottja beszervezett személy volt. Korábbi időszakokhoz képest jelentősen javult a beosztottak angoltudása, bár a kihelyezett hírszerzők csak heti 3-4 órában tanulták a nyelvet.167 A követség hírszerzői 62 társadalmi kapcsolattal rendelkeztek. A brit elhárítás tevékenysége a hírszerzés minimális aktivitása ellenére is nagy volt. Rendszeresen küldtek be a követségre provokátorokat, esetenként nem létező személyek nevében írattak leveleket, amelyben az „érintettek” nemcsak szolgálatait ajánlották fel, hanem azonnal „híreket” is adtak. A rezidentúra egyetlen úgy-ahogy sikeres tevékenységi köre az aktív intézkedések területéhez köthető. Ez döntően az emigrációs tevékenységet érintette, és az emigrációs munka felfuttatásával függött össze. Utóbbi jele volt, hogy az angliai magyarokról kartonnyilvántartást vezettek be 1962-ben.168 Király Béla (fedőneve „Rhédey Zsolt”) ellen különféle kompromittálási akciókat szerveztek, amelyek bizonyos eredményekkel jártak, mivel az MSZHSZ-en belüli pozíciójában megingott. A tervek szerint a kompromittálási akciókat folytatták volna Pálóczi-Horváth és Faludy ellen is. Sajátos, hogy a hírszerzés egyszerre foglalkozott ellenségei lejáratásával és hazacsalásával. A Belgiumban élő, de rendszeresen Londonban tartózkodó Kéthly Annát is megkísérelték hazacsábítani a már korábban hazatért, de politikai céllal hozzá küldött Ravasz Károly kisgazdapárti politikus személyén keresztül, de ez nem járt sikerrel. „Szerető” azaz Aczél Tamás barátnője, a rezidentúra társadalmi kapcsolata, rajta keresztül Aczél Tamás hazacsábítását és esetleges beszervezését tervezték. A Központ „Szerető” foglalkoztatását megtiltotta, de a kapcsolatot mégsem szakították meg, sőt konspirált találkozókat is tartottak vele, amelybe más személyt is bevontak. Az ügyet végül a brit elhárítás közbelépése miatt el kellett vetni. 1962 októberében a súlyos angliai ügynökhelyzet miatt minden operatív akciót ismét le kellett állítani és csak különféle biztosító körülmények között találkozhattak a hírszerzők ügynökeikkel.169 A brit sajtóban folyamatosan jelentek meg újságcikkek, tévé- és rádióelőadások a kémkedési ügyekről. A közalkalmazottaknak jelentési kötelezettségük volt, ha szocialista ország diplomatá167 ÁBTL 0-8-41/65, I. kötet, A londoni rezidentúra beszámolója az 1960-61-es tervévről és munkatervi javaslata az 1961-62-es tervévre. London 1961. április 12, 228-239. 168 ÁBTL 0-8-41/65 112. 169 ÁBTL 0-8-41/65, 165. 1963. május 16, Kolláth Ferenc jelentése