Századok – 2013
MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513
1542 UNGVARY KRISZTIÁN dennapjaikat a hírszerzők Londonban öt éven keresztül, hiszen ha valamiről könnyen szerezhettek volna információt (még angolul sem kellett tudni hozzá) akkor az a magyar irodalmi-kulturális emigráció volt. 1958-ban emigrációs vonalon már hét ügynök dolgozott (a már említett „Fekete”, „Strasser”, „Sárosi”, „Feledi Béla”123, „Rózsavölgyi”124, „Műszerész”125, „Fóti”) de ők az év folyamán összesen csak 16 jelentést adtak.126 „Fóti” és az 1958 elején beszervezett sport hírlapíró, az angliai Szabadságharcos Szövetség egyik első alapítója, „Telkes” azaz T. Gy. fényképész minden bizonnyal az angol elhárítás tálalt ügynöke volt. Utóbbi beszervezését Szikla a Központ engedélye nélkül végezte el, ráadásul mindjárt 85 fontot is fizetett neki „költségei” ellentételezésére (másutt kiderült, hogy „Telkes” arra hivatkozott hogy azért van szüksége a pénzre, mert munkahelyén ekkora összeget sikkasztott el)127, valamint kimerítően ismertette vele a rezidentúra hírigényét és a későbbiekben görcsösen próbálta bizonygatni, hogy „Telkes” nem az elhárítás embere. Otthoni beszámolójában aztán elismerte, hogy „Telkes” valójában az angliai emigránsok pénzét elsikkasztotta, 1958-tól dálnoki Miklós Béla nem is vette át, sőt vizsgálatokat indított ellene a pénzügyi visszásságok miatt. Szikla ezt követően konspiráltan már egyszer sem találkozott vele és „Telkes” nem is adott írásos jelentést - viszont felkereste magánlakásán is. Leginkább „Sárosi” azaz Sz. F. M. tevékenysége volt érdemleges, mivel rajta keresztül az MSZHSZ összes konferenciájának, kongresszusának jegyzőkönyvét meg tudták szerezni és rajta keresztül lehetőség nyílt a különböző frakciók közti bomlasztó-, lejárató tevékenység irányítására is. 1958 tavaszától „Sárosi” jelentéseinek átvételére működtettek tárgyi postaládát, és európai utazó körutat is szerveztek neki hírszerzési lehetőségei bővítése céljából. Világnézeti nevelése és tartóival való viszonya a jelentések szerint optimális volt. „Feledi” esetében a Központ kifogásolta, hogy a jelentések szerint valójában az ügynök határozta meg saját feladatait, ő tartotta kezében a beszélgetések vonalát. Otthonmaradt feleségének kiengedésével zsarolták. A világnézeti nevelés során a tartótisztek teljesen lehetetlen helyzetbe kerültek: egyrészt olyanokkal 123 ÁBTL Mt-558/2, Az angliai Woolwerhamptonban élő újságíró, az ottani magyar klub elnöke (a háborúban harcolt a keleti fronton) „Feledi Béla” 1954 óta állt kapcsolatban a magyar hírszerzéssel. 1957-től az MHBK-ról és a nyilasokról adott jelentéseket, cserébe a Magyarországon élő felesége kiengedését akarta elérni. Az angliai Új Magyarság kiadását megszüntette. Jelentései többnyire érdektelenek voltak (a nyilasokról jelentett részletesebben), a feleségét sem engedték, a kapcsolat megszakadt, a követség később társadalmi kapcsolatként tartotta csak nyilván. 124 ÁBTL K-158. Rajkovits Ede 1953 és 1956 novembere között az pécsi ÁVH főosztály beszervezett informátora volt, majd Angliába disszidált. 1957-ben vette fel vele újra a kapcsolatot a magyar politikai rendőrség. „Rózsavölgyi Ádám” fedőnéven feladata lett volna egyrészt, hogy a Cambridge-ben tanuló magyar egyetemi hallgatókról információkat adjon, másrészt pedig, hogy Martin Ryle professzor rakétafegyverek elleni védelmi eszközökre vonatkozó kutatásairól beszámoljon. 1959-ben szakították meg vele az együttműködést. 126 ÁBTL Mt-545/1 „Műszerész” 1956-os disszidensként hazatérésre jelentkezett, a londoni követségen. Beszervezték, telefonközpont műszaki adatairól, emigránsokról, emigráns szervezetekről, valamint az angol hírszerzésről jelentett, de kiderült, hogy kettős ügynök. 126 ÁBTL 0-8-41/65,1. kötet, jelentés a londoni rezidentúra 1958. évi munkájáról, 1958 november 8. 13. az Értékelő és Tájékoztató alosztály vezetője ekkor Lehel Artúr ezredes volt. 127 ÁBTL 0-8-41/65, I. kötet 59.
