Századok – 2013
MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513
A LONDONI MAGYAR HÍRSZERZÉS 1951 ÉS 1965 KÖZÖTT 1539 ben egyaránt szerepet játszottak. Utólag meglepő, hogy sokan akadtak, akik honvágyuknak engedve vagy pressziók hatására felcserélték a szabad világot Magyarországgal. így tett pl. már 1956 elején Páger Antal107, aki legnagyobb meglepetésére semmilyen retorzióban nem részesült, sőt egykori villáját is visszakapta, vagy Gyarmati Dezső108 vízilabdázó 1958-ban. A hazatérésre nem hajlandókkal szemben pedig a bomlasztás, lejáratás és kompromittálás eszközeit kívánták alkalmazni. A forradalom utáni első munkaterv csak 1957 nyarára készült el. „A” vonalon elsősorban a Munkáspárt ellen kívántak hálózatot szervezni, mivel ennek hatalomátvételét remélték a két év múlva esedékes választásokon. Jóval terjedelmesebb volt a „B” vonalon készített terv. Új ügynökként az 1925 körül született „Sárosi” szerepelt. Ót presszióval szervezték be és 1957-ben Ausztrián keresztül telepítették Angliába. Hamarosan magas pozíciókba jutott, a Magyar Szabadságharcos Szövetség ügyvezető titkára, az angliai szervezet vezetőségi tagja, az Október 23. című lap főmunkatársa, a szervezet elnökének személyi titkára lett. Emellett „Fóti” baloldali felfogású angol állampolgárt foglalkoztatták emigrációs vonalon, de róla később kiderült hogy az angol elhárítás tálalt ügynöke volt.109 Tervbe vették „Szakács” (A hednesfordi menekülttábor magyar menzása, hazatérés és iparengedély reményében vállalta az együttműködést), „Szekeres”110 (Erdőssy János, magyar állampolgár, a BBC műszaki részlegének dolgozója), „Műszerész” (magyar állampolgár, a londoni telefonközpont dolgozója, családja segítéséért cserébe ajánlotta fel segítségét) és „Strasser” foglalkoztatását is. („Szekeres”-ről azonban később kiderült, hogy az emigráció ellen nem volt hajlandó dolgozni és az ügy minden bizonnyal más vonalon is elhalt). Emellett szerepeltek még a következők: „Cseles” magyar állampolgár, a hednesfordi tábor vezetőségi tagja, a Szabadságharcos Szövetség szervezője, elvi alapon vállalta az együttműködést. Később kiderült róla hogy szélhámos és elmebeteg. „Vőlegény” magyar állampolgár, újonnan disszidált személy, mérőkészülékeket gyártó üzemben dolgozik, szeretne kinn maradni és menyasszonya kijuttatásáért vállalta az együttműködést.111 „Harold” angol állampolgár, szabadalmi iroda tulajdonos, „Hardy” titkos kapcsolata, minden hónapban eljuttatja neki a nem publikált műszaki szabadalmakat anyagiak ellenében. „József” angol állampolgár, üzletember, bármilyen tiltólistán szereplő árut beszerez ellenszolgáltatás fejében. A Központ terveire sajnos csak következtetni tudunk. Bizonyos jelek arra mutatnak, hogy ügynökség szervezésében a Központ ebben az időben jóval ak107 Páger Antal (1899-1986) az 1945 előtti Magyarország egyik legsikeresebb színésze, jobboldali és antiszemita filmekben is szerepeket vállalt. Visszacsábítására lásd Murányi Gábor: Visszafogadás jobbról. Mivel csábították haza Páger Antalt? In: Szombat, 2007. június 24. 108 Gyarmati Dezső (1927-2013) vízilabdázó, szakedző, háromszoros olimpiai bajnok. 1956-ban a Melbournban az olimpia után disszidált. 109 ÁBTL 0-8-41/65, I. kötet 17. jelentés az 1958. évi B vonalon végzett munkáról. 110 Anyagát lásd ÁBTL K-32 111 ÁBTL 0-8-003/1, 227-237.
