Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Vörös Boldizsár: „Nagy Péter 1703 és 1710 között tizenkilenc ízben küldött tüzértiszteket Rákóczinak és két ízben ágyúkat". Propagandisztikus történelemhamisítás a szovjet-magyar jó kapcsolatok megalapozása érdekében I/131
TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS A SZOVJET-MAGYAR JÓ KAPCSOLATOK ... 153 őt."5 7 Az orosz segítség ismertetése ebben a munkában is az Illés Béla 1945-ös cikkében található fiktív adatokra épült. Ebben a szövegben is az áll, hogy a cár a szabadságharc kezdetekor 7000 aranyat és 46 orosz tüzértisztet küldött Rákóczinak, 1703 és 1710 között pedig 19 ízben tüzértiszteket és 2 ízben ágyúkat. A tankönyv e része foglalkozik a szabadságharc vezetőjének külpolitikai nézeteivel is, a munka koncepciójának megfelelően hangsúlyozva a „német gyarmatosítás" elleni küzdelem5 8 jelentőségét. Rákóczi álláspontjának bemutatásánál pedig nemegyszer a politikus saját szövegeiként közli azokat a kijelentéseit, amelyeket Illés Béla csak a cikkíró saját szavaival ismertetett 1945-ös írásában, így ehhez képest új, ugyanakkor fiktív forrásszövegeket hozott létre és ekként tovább is építette a kitalációt. így például míg a cikkben ez olvasható: „Rákóczi véleménye szerint az orosz és magyar népnek közös érdeke megtörni a németek kelet felé irányuló hódítási terveit"5 9 - a tankönyvszövegben ez már a következőképpen jelenik meg: „Rákóczi véleménye szerint »az orosz és magyar népnek közös érdeke megtörni a németek kelet felé irányuló hódítási terveit«".6 0 E pontosan megfogalmazott elgondolásnak immár Rákóczi saját kijelentéseként való közlése alkalmas lehetett arra, hogy szemléltesse a szabadságharc vezetőjének kiváló helyzet felismerési képességét és alátámassza az idézetet követő, kurziválással kiemelt tankönyvi értékelését: „Rákóczi ebben a kérdésben is messze kortársai fölé emelkedett, és történelmi érzékkel meglátta a német terjeszkedés kiküszöbölésének módját." A továbbiakban ezt hivatottak megerősíteni Morozov szintén fiktív feljegyzéseinek részletei: „Mint ahogy Nagy Péternek Rákóczihoz több ízben küldött futártisztje írta: Rákóczi »túlontúl kimagaslik« tábornokai és politikusai közül", ez után a szövegben olvashatók a kitalált figura ezt részletező-kifejtő, Illés Béla 1945-ös cikkében is „idézett" megállapításai. A tankönyvszöveg az „elég rendszertelen és elég kismérvű" francia segítségnél és a francia-magyar kapcsolatnál sokkal jelentősebbnek ábrázolja az orosz támogatást és az orosz-magyar kapcsolatot. Ezt nemcsak XIV Lajos tevékenységének bírálata mutatja, hanem az is, hogy míg az 1. pont kifejtése körülbelül 6,5 sor terjedelmű, a 2. ponté körülbelül 27 sornyi, tehát körülbelül négyszerese az előző résznek. Az eljárás összhangban volt a „szovjet-magyar barátság" korabeli propagandájával, ha a tankönyv készítői nyíltan kimondva nem is állították be a 18. századi „események"-et a 20. századi viszony előzményeként. A kitalációt ez esetben nemcsak a ténylegesen élt, a múltban egymással valóban 57 L. Zsigmond László - Heckenast Gusztáv - P[ach] Zsigmond Pál - Ravasz János (kibővítette: Bfalázsné] Balázs Vilma - Balázs Tibor): Történelem a középiskolák III. osztálya számára. Tankönyvkiadó Nemzeti Vállalat, Bp. 1949. 213. Ismereteim szerint e tankönyvnek nem voltak további kiadásai, vö. ehhez: Pach Zsigmond Pál műveinek bibliográfiája (1943-1989). Összeáll. Varga István. In: Gazdaság, társadalom, történetírás. Emlékkönyv Pach Zsigmond Pál 70. születésnapjára. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 6.) Szerk. Glatz Ferenc. MTA Történettudományi Intézete, Bp. 1989. 352-374. 58 Zsigmond L. - Heckenast G - P[ach] Zsigmond P. - Ravasz J. - B[alázsné] Balázs V - Balázs T.: Történelem i. m. 188-189., 202., 214. 59 Illés B.: Rákóczi i. m. 3., ugyanez a Fogarasi-Illés-féle kötetben: 26. 60 Zsigmond L. - Heckenast G. - P[ach] Zsigmond P. - Ravasz J. - B[alázsné] Balázs V - Balázs T.: Történelem i. m. 213.
