Századok – 2013
MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513
1532 UNGVÁRY KRISZTIÁN A rezidentúra helyzete a forradalom előtt Az. 1956. június 25-én kelt „követségi problémák” című jelentés a korábbi időszakokhoz képest már harmonikusabb légkörről számolt be. A hibák között említették a rezidentúrán elterjedt „központellenes” hangulatot, ami azért alakult ki, mert a Központ megtiltotta, hogy a hírszerzőtisztek tippszemélyeiket magánlakásukra vigyék, illetve azért, mert a Központ utasításai rendszeresen késve érkeztek. További hiányosságként említették az túlzott elvárásokat. A frissen kiérkezett és angolul nem is tudó „Agárdiénak hat hónap alatt 2-3 tippszemélyt kellett volna felvetnie a brit külügyminisztérium állományából. A nyelvtanulás kapcsán némi változásról lehetett beszámolni, Szolnok május 22-i jelentése elégedetten nyugtázta, hogy „ma már nincs közöttünk olyan elvtárs, aki egy kisebb, általános jellegű beszélgetést ne tudna lefolytatni angol személlyel.”86 87 A követség első féléves munkájának értékelése megállapította, hogy a munka eredményesebb volt, mint a korábbi, mivel összesen 21 olyan információt (ebből egy dokumentumot) terjesztettek fel a Központ felé, ami továbbításra is alkalmas volt. Az információk minősége azonban sok kívánnivalót hagyott maga után. Palotás Péter értékelése szerint a legnagyobb negatívum „az események után való küllő,gás”.87 Sógor Gyula 1956. első félévi munkajelentése kiemelte, hogy a brit parlamentet, mint tippgyűjtőhelyet fontosnak tartja, annak ellenére hogy a beszámolási tervben ez az objektum nem szerepel, ugyanis itt legális körülmények között tud ismerkedni bármelyik párt képviselőjével illetve a kabinetiroda tagjaival. Munkáspárti képviselőkkel itt már többször ismerkedett.88 A központ nem lehetett túl elégedett a rezidentúra működésével. Az 1956. augusztus 18-án kelt, König Miklós89 alosztályvezető által jegyzett jelentés szerint a felterjesztett anyagok túlnyomó többsége alkalmatlan volt felhasználásra, az információ ugyanis legális jellegűnek bizonyult.90 A korábban felvetett tippek minden bizonnyal bedőltek, mivel a rezidentúra 1956 késő nyarán kelt beszámolóiban is csak a már említett ügynökökről adott jelentést. Katona János követtel a rezidentúra látszólag normális kapcsolatot tartott fenn. Szikla Péter 1956. augusztus 24-ei jelentése azonban arról számolt be, hogy Katona folyamatosan intrikált a rezidentúra tagjai ellen és ürügyként azok „műveletlenségét”, „alkoholizmusát”, „korlátoltságát”, „narodnyik megnyilvánulásait” hangoztatta. Szikla már korábban is panaszkodott Katona említett állítólagos intrikáira, de a sorok között maga is elismerte, hogy ezek a megjegyzések nem alaptalanok, Rossz Gyula például két év alatt sem tanult 86 ÁBTL 0-8-003/IX, 110. 87 ÁBTL 0-8-013/1, 72. Szigorúan titkos. Bakos Elvtársnak. London, 1956. augusztus 13 88 ÁBTL 0-8-013/75. Sógor jelentése 1956. augusztus 15. 89 König Miklós (1930-?) 1956-tól különböző beosztásokban dolgozott a II. főosztályon. ,1962- 1967 között a III/III-as csoportfőnökség titkárságvezetője, 1967-től SZT-tisztként az Országos Testnevelési és Sporthivatalban a nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője 1976-ban útlevélkérelmekkel kapcsolatos állítólagos visszaélések miatt lefokozták és a BM-ből eltávolították. 90 ÁBTL 0-8-013/1, 89-90.
