Századok – 2013

MŰHELY - Ungváry Krisztián: "Anglia a második legnagyobb ellensége Magyarországnak" A londoni magyar hírszerző rezidentúra működése saját jelentései tükrében 1951 és 1965 között VI/1513

1529 Amikor Turopoli fhgy. elvtárs eltűrte „Ajtai” fölényeskedését [pl. hogy azt mondta, 1948-ban kisétált az országból], „Ajtai” fölülkerekedett és azóta az ügyet nem sikerült megfelelő formában előre vinnünk. ”72 1956 elején a rezidentúra Garzó Ferenc73, Bazsó Tibor74 és Antal Sándor hadnagy személyével gyarapodott. A rezidentúra helyzetéről készült 1956. március 23-án kelt beszámoló szerint a beszerzett információk mennyisége je­lentősen bővült, de ez döntően a tudományos és politikai vonalon történt. A kö­vetség társadalmi kapcsolatainak száma a szervezett fogadások következtében jelentősen nőtt. Antal, Turopoli és Szikla alig vette ki részét a munkából, a fel­adatokat kampányszerűen végezték és sok volt a veszekedés a beosztottak kö­zött. Turopoli esetében a főrezidens arról panaszkodott, hogy hiába kezdi újra elölről a különféle módszerek alkalmazásának oktatását neki, képtelen ezek megértésére. Emellett több esetben nyíltan megtagadja a neki adott feladatok végrehajtását. A brit elhárítással szemben különféle intézkedéseket léptettek életbe: ezek közé tartozott, hogy felvettek egy „keverő” műsort, amelyen egy­szerre hárman olvastak fel szövegeket és közben a rádió is szólt és ezt a refe­­rádák során a lehallgatás zavarására lejátszották. A szöveget hetente törölték és újra felvették. Egyetlen szépséghibája volt csak az intézkedésnek, nevezete­sen az, hogy a követség néhány nem beépített tagja előtt a rezidentúra a hang­­felvételekkel dekonspirálódott, a referádák ugyanis nem teljesen elkülönített helységekben zajlottak. Szolnokra és társaira a XX. kongresszus után , megvál­tozott politikai viszonyok elbizonytalanítóan hatottak, amiről a rezidens is be­számolt jelentésében: „Igen sok a politikai vita, beszélgetés, pártkérdésekkel való foglalkozás. Úgy látom (ha én jól látom) hogy egyik elvtársunknál sem csú­szik helytelen irányba az események értékelése. Ilyen értelemben nincs rossz han­gulat vagy pártellenes megnyilvánulás vagy valami törés. Természetesen egy eléggé konkrét tájékoztató [sic!]70/ jönne úgy nekem, mind az elvtársaknak/”75 Az 1956 első félévére szóló munkaterv „vonalanként” foglalta össze a fon­tos ügyeket. A külügyminisztérium és a diplomáciai testület vonalán két reali­zálás előtti ügyük volt: a már említett „Rezes” magyar származású jugoszláv ál­lampolgár, londoni lakos, aki fegyelmi vétség miatt disszidált a magyar határőr­ségtől. 1955-ben felesége és gyereke hazatelepítését kérte, ennek kapcsán szer­vezték be. Jelenleg értékes objektumokban dolgozó nőkapcsolatai vonalán fog­lalkoztatjuk, „Rezes” személye és az általa jelentett körülmények ellenőrizetle­nek, fennáll a provokáció veszélye”76 Nem dönthető el, hogy „Rezes” csinált-e hülyét tartójából vagy az magától volt teljesen tájékozatlan. Ügynöke élettörté­netét ugyanis olyan adatokkal rögzítette, amelyek részben egyértelműen a fan­tázia birodalmába tartoztak. Antal „Rezes” szülőhelyét, Lenti községet annak elbeszélése alapján Jugoszláviába helyezte, amelynek megszállását 1942-re tet­A LONDONI MAGYAR HÍRSZERZÉS 1951 ÉS 1965 KÖZÖTT 72 ÁBTL 0-8-003/11, 337. 73 Garzó Ferenc (1929—?) közgazdasági egyetemet és történelem szakot végzett, 1953-tól a hír­szerzés hivatásos tisztje, 1984-ben ment nyugállományba. 74 Bazsó Tibor (1930-) gépészmérnök, 1953-tól a hírszerzés hivatásos tisztje, később a tudomá­nyos-műszaki hírszerzés vezetője és csoportfőnök-helyettes. 1986-ban ment nyugdíjba. 75 ÁBTL 0-8003/IX, beszámoló 17. 76 ÁBTL 0-8-013/1, munkaterv 1956. I félév, 32., 1956. február 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom