Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Baráth Magdolna: Célkeresztben az 56-os magyar emigráció VI/1497
CÉLKERESZTBEN AZ 56-OS MAGYAR EMIGRÁCIÓ 1501 történt visszatérését követően, propaganda céllal közzétett „önvallomásában” leírta a hírszerzési feladatra kiszemelt menekültek kiválogatásának és kiképzésének módját, és megnevezte azokat a személyeket is, akiket a kommunistaellenes ellenállás szervezése céljából visszaküldték az országba.16 Közülük a legismertebb Renner Péter volt, aki 1956. november 26-án hagyta el az országot. Bécsben kapcsolatban lépett az 1957. január elején megalakult Magyar Forradalmi Tanács képviselőivel, majd február 9-én visszatért Magyarországra. Hazatéréséről és itthoni terveiről Szabó Miklós tájékoztatta a magyar állambiztonsági szerveket, aminek eredményeképpen február 27-én Rennert elfogták, majd államellenes tevékenység vádjával kivégezték.17 Ugyancsak Szabó információi alapján tartóztatták le 1957. július 22-én kifelé történt tiltott határátlépés kísérlete közben Katona József egykori tűzoltó főhadnagyot. Katona beismerte, hogy az amerikai hírszerző szervek megbízásából már másodszor tért vissza Magyarországra, de azt állította, megbízatásának csak látszólag tett eleget, valódi célja az volt, hogy Kanadába történő kivándorlása előtt elbúcsúzzon családtagjaitól.18 Katona Józsefet a Budapesti Katonai Bíróság hűtlenség és tiltott határátlépés miatt életfogytiglani börtönre ítélte, azt azonban a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma Különtanácsa 1958. április 21-én megváltoztatta és halálra ítélte; az ítéletet 1958. május 7-én végre is hajtották.19 A forradalom leverését követő menekülthullámban voltak olyan politikusok is, akik az ún. koalíciós időszakban is szerepet játszottak, de szép számmal akadtak köztük olyanok is, akik az októberi események alatt kerültek előtérbe. Számukra szinte magától értetődő volt, hogy a Magyarországon megkezdett politikai működésüket külföldön is folytatják. Az „új emigráció” tagjai két lehetőség közül választhattak: vagy beilleszkednek a régi keretekbe, vagy új szervezeteket hoznak létre. A nyugati magyar emigráció összefogására 1948-ban az Egyesült Államokban alakult Magyar Nemzeti Bizottmányt (MNB) irányító egykori politikusok a kezdeti időszakban az ötvenhatos emigránsok csatlakozásában reménykedtek, ám utóbbiak — csalódván az Egyesült Államok magatartásában — egyrészt arra törekedtek, hogy szervezetük ne amerikai védnökség alatt jöjjön létre, másrészt azt a „forradalom eszméi” alapján kívánták megalakítani.20 Egy ilyen szervezet létrehozásának előkészületei már 1956 novemberében megkezdődtek Bécsben, s azt egy ideiglenes intéző bizottság irányította a kisgazdapárti Kiss Sándor, B. Rácz István, Szabó Miklós, a szociáldemokrata párti Benjámin Olivér, Szabó György (a győri Nemzeti Bizottság egykori elnöke) és a Keresztény Népmozgalmat képviselő Raksányi Árpád részvételével.21 A 16 A strassburgi magyar forradalmi tanács tagja voltam. Szabó Miklós önvallomása. Kossuth Könyvkiadó, 1957. 17 Renner Péter ügyére vonatkozóan lásd ÁBTL 3.1.9 V-141.853 és a V-141.853/1-3. jelzetű dossziékat. 18 ÁBTL 3.1.9 V-148.130 Jegyzőkönyv Katona József kihallgatásáról. 1957. július 24. 19 ÁBTL 3.1.9 V-148.130 64-33/16/73 Belügyminisztérium Nyilvántartó Központ 1. Osztály feljegyzése Adrián Zsigmond rendőr alezredesnek, a BM Vas megyei Rendőrfőkapitány állambiztonsági helyettesének. 1973. február 27. 20 Borbándi Gy.: A magyar emigráció életrajza i. m. 418-421. 21 A Magyar Forradalmi Tanács létrehozásával kapcsolatban lásd Borbándi Gy.: i. m. 418-428.
