Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Feitl István: Magyar elképzelések a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megreformálására (1967-1975) VI/1377
1406 FEITL ISTVÁN A KGST 25. ülésszakára 1971. július 27-29-e között került sor, ahol elfogadták a szervezet integrációjára vonatkozó komplex programot. A program növekvő szerepet szánt a gazdaságpolitikai konzultációknak, a közép és hosszú távú együttműködésnek a tervezésben, a prognóziskészítésnek. A termelési kapcsolatok területén nyomatékosította a hosszú távú programok jelentőségét, bizonyos preferenciákat szabott meg, de ennél többet nem tartalmazott. Szerepelt benne a tudományos-műszaki együttműködés erősítése. A kereskedelem területén elvileg lehetőséget teremtett rugalmasabb formákra, de megerősítette a megállapodásokon alapuló kapcsolatok dominanciáját. Tartalmazta a külkereskedelmi árrendszer továbbfejlesztését, és ehhez a belső árképzés közelítésének tanulmányozását, Rögzítette a megállapodás a két bankkal kapcsolatos lépéseket, és — Bulgária és Mongólia érdektelenségével — a kollektív valuta részleges átválthatóságának bevezetését. Elvileg kapu nyitott a miniszteriális és vállalatok közötti kapcsolatok előtt. Olyan nemzetközi szervezetek létrehozásának lehetősége is szerepelt a dokumentumban, amely bizonyos gyártmányok, termékcsoportok gyártásával és értékesítésével foglalkozik. Létrehozták továbbá a Tervezési Együttműködési és a Tudományos-Műszaki Együttműködési Bizottságot., A megállapodás nem nyilvános része tartalmazta a külső szervezetekkel való kapcsolat koordinációjára, és a külkereskedelmi árrendszer továbbfejlesztésére vonatkozó szándékot, a valutáris-pénzügyi együttműködés és a belső árképzési módszerek közelítésének feladatát.68 1971 júliusában jelentés készült az MSZMP Központi Bizottság számára az elfogadott programról. Az értékelés jelezte az előrehaladás lassúságát és ennek okait. Világosan leszögezte, hogy nincs többről szó, mint általános irányelvekről, és a kérdések kidolgozására irányuló szándékról. Az integráció cél- és eszközrendszere homályos, nincs ütemezés. A tényleges integráció első szakasza 1974-től várható. Nem sikerült érvényesíteni az áru- és pénzviszonyok komplex módon történő bevezetésének követelményét, így továbbra is a bürokratikus termelési kooperáció maradt a meghatározó az együttműködésben. A program azonban nem zárta el az utat későbbi tárgyalás elől. Ennek előtérbe kerülését az értékelés a termelési kooperáció megvalósításától várta.69 Az MSZMP KB és a Minisztertanács 1971. augusztus 4-ei ülésén foglalkozott az ülésszak értékelésével. A nyilvánosságnak szánt közleményben a kudarcról nem volt szó. Igen vájt fülű olvasónak kellett lenni ahhoz, hogy egyes megfogalmazásokból, és hangsúlyokból bizonyos szándékok kiolvashatóakká váljanak. A közvélemény lényegében a valós helyzetről nem értesülhetett.70 A kormány a végrehajtás további irányításával a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságát (NGKB) bízta meg.71 E mellett kiosztotta a feladatokat a főhatóságok között. A valutáris problémákra vonatkozó magyar javaslatok elkészítését a Külkereskedelmi Minisztérium mellett a Magyar Nemzeti 68 Népszabadság, 1971. augusztus 1. 69 MNL OL M-KS 288. f. 24/1971/65. 8. e. 70 A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai. 1971-1975. (Szerkesztette: Vass Henrik) Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1978. 93-94. 71 Ennek elnöke a KGST VB magyar tagja, Vályi Péter miniszterelnök-helyettes lett. (MNL OL M-KS 288. f. 24/1972/39. 8. e.)