Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Feitl István: Magyar elképzelések a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megreformálására (1967-1975) VI/1377
1396 FEITL ISTVÁN A helyzet az év második felében sem változott sokat. Ezt jelezte például Vlagyimir Vinogradov külügyminiszter-helyettes és Szita János megbeszélése, amelynek során a szovjet politikus nem zárkózott el attól, hogy a magyar vámjavaslatot a szakértők alaposan, behatóan megtárgyalják annak érdekében, hogy az álláspontok a részleteket illetően is tisztázódjanak. 1969. szeptember folyamán lezajlott a pénzügyminiszterek budapesti találkozója. Ezt a magyar vezetés pozitívan értékelte, mint amelyen sikerült az elképzelésekkel szembeni gyanakvást részben eloszlatni. A bizottság úgy döntött, hogy ki kell dolgozni az összeurópai gazdasági együttműködés koncepcionális kérdéseit és a javaslatokat ennek megfelelően kell megfogalmazni. 1969 nyarán és őszén a konfliktusok elodázódtak, az országok saját részanyagaik kidolgozásával voltak elfoglalva. A KGST VB október 15-én tárgyalt az integrációs program végrehajtásáról. Itt kizárólag az elvégzett szervezési munkálatok kerültek terítékre, az érdemi kérdések nem. Ugyanakkor az átfogó kérdések komplex vizsgálata tovább húzódott. Nem volt elképzelés még a program struktúrájára és az intézkedések ütemezésére sem. 1969 decemberében a KGST VB néhány problémát ugyan tárgyalt, de a javaslatok összesítésére és megvitatására 1970 májusáig nem kerül sor. Mindenesetre kedvező külpolitikai fejleménynek volt tekinthető, hogy az 1969. december 3-4-én az európai szocialista országok vezetőinek találkozóján az 1969. szeptemberi nyugatnémet választásokon hatalomra került baloldali koalíció új magtartására az NDK és Bulgária mereven elutasító, és a gyors megállapodásra törekvő román állásponttal szemben, a tárgyalások folytatása mellett foglaltak állást. Kádár természetszerűen a gazdasági kapcsolatok bővítésére, valamint pártközi és szakszervezeti kapcsolatok kiépítésére is ígéretet tett.48 Idehaza az európai enyhülési folyamat előrehaladásában reménykedve a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága tervbe vette, hogy Magyarország az őszi külügyminiszteri egyeztetésen vesse fel a gazdasági kérdések napirendre tűzését összeurópai méretekben is. Mely kérdésekben kívánt a magyar fél tárgyalásokba bocsátkozni európai léptékben?49 1. Az európai energiarendszer összekapcsolása (villamosenergia-hálózat, földgáz és olajvezeték-hálózat); 2. kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése (adminisztratív korlátok csökkentése, szabványok, minőségi előírások összhangja, ipari kooperáció elősegítése, politikai diszkriminációk csökkentése); 3. műszaki-tudományos együttműködés (információ áramlás gyorsítása, kutatások összehangolása, személyes kontaktusok erősítése); 4. közlekedés (Közös közlekedéspolitika, úthálózat-fejlesztés, vizi úthálózat egységesítés, közös tehervagon-park kialakítása, kon48 MNL OL M-KS 288. f. 5/507. ő. e. 49 Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága 1969. október 10-ei ülésének jegyzőkönyve. (MNL OL M-KS 288. f. 24/1969/33. ő. e.)
