Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Feitl István: Magyar elképzelések a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megreformálására (1967-1975) VI/1377
1390 FEITL ISTVÁN a problémakört külön is megvitatni.” A PB itt miniszterelnöki szintű közös megbeszélést javasolt a nyugati gazdasági kapcsolatokról, az összeurópai gazdasági és pénzügyi együttműködésről és a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolatról.34 Mi legyen hát a csúcstalálkozó célja? Ezt a Politikai Bizottság határozata így foglalta össze: „A különböző országok pártjai által elkészített javaslatok a fentiek szerint egymással szemben még nagyon lényeges eltéréseket tartalmaznak. Ezért a soron következő felsőszintű értekezlet maximálisan azt a célt tűzheti ki maga elé, hogy a. / deklarálja a fokozott integráció szükségességét; b. / jelölje meg az integráció legfontosabb céljait és megközelítésének módszerét; c. / adjon megbízást a következő egy-két évben szükséges intézkedéseket tartalmazó részletes program kimunkálására és kérje fel a KGST szerveit, a pártokat és kormányokat, hogy aktívan segítsék elő a program kidolgozását és megvalósítását.”35 1969. március 4-én a Politikai Bizottság a KGST-ben és a nemzetközi porondon szerzett tapasztalatok alapján arra a megállapításra jutott, hogy a reform végigvitele hosszadalmas, a vártnál nehezebb, de nem kilátástalan feladatot jelet. 1969. március 5-6-án kibővített központi bizottsági ülésen meg is született a jóváhagyás,36 Kádár és a szűkebb politikai vezetés felhatalmazást szerzett az integrációs program nemzetközi képviseletére.37 Az első ütközet 1969. március 19-én egy Dobogókőn tartott titkos megbeszélésen a KGST csúcs előkészítésének folyamatában meghatározták, hogy a KGST reformja megindításának melyek a minimális feltételei. A résztvevők azon az állásponton voltak, hogy az adott helyzetben a pénzügyi területre kell a figyelmet és az energiákat összpontosítani. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy kezdeti lépések történjenek a közös valuta és a konvertibilitás megteremtése irányába. Elhatározásra kell jutni a bankreform és a hitelezés rendje megváltoztatására. Módosítani kell a külkereskedelmi árrendszert a vállalati szint mozgósításának céljából. Ragaszkodni kell az importvám bevezetéséhez és ennek érvényt kell szerezni. A külkereskedelmi árakat és importvámokat össze kell kapcsolni a külkereskedelmi vállalatok érdekeltségével és értékelésével. A vállalati érdekek megjelenését tehát elsődlegesen a külkereskedelmi vállalatoknál látták megteremthetőnek a KGST-n belül. Ezek a vállalatok lehettek volna a faltörő kosok a vállalati szereplők nagyobb számú megjelenése érdekében. A megbeszélés nyomatékosította, hogy fenn 34 MNL OL M-KS 288. f. 5/482. ő. e. Az MSZMP PB 1969. január 21-ei ülésének jegyzőkönyve. 35 Uo. 36 MNL OL M-KS 288. f. 4/98-99. ő. e. 37 A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai. 1967-1970. (Szerkesztette: Vass Henrik) Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1974. 314-315.
