Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Feitl István: Magyar elképzelések a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megreformálására (1967-1975) VI/1377
ok fokozottabb érvényesítése. Ezért a tervezés és a termelési kooperáció mellett nyitottaknak mutatkoztak a külkereskedelem és az árrendszer rugalmasabbá tételére, a valutaárfolyam reális megállapítására, a bank és hitelrendszer megváltoztatására és a részleges valutakonvertibilitásra. A német álláspont ezzel a csomaggal már nem értett egyet, ők a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésére helyezték a hangsúlyt. Világos volt a magyar vezetők előtt, hogy a lengyel és a magyar álláspont áll egymáshoz legközelebb, de sok rokon vonást mutat a csehszlovák elképzelés is. Hármójuk között lehet leginkább egy komplex piacosító programban egyeztetni a javaslatokat, bár a csehszlovákok a nemzeti valuták konvertibilitásának megteremtésében és nem egy közös valuta konvertibilissá tételében látták az előrejutás feltételeit. A szovjet elgondolás lényeges pontokon állt szemben ezeknek az országoknak a törekvéseivel, most is elsősorban a vállalatok bármilyen nagyobb önállóságára alapuló mechanizmusát utasították el legerőteljesebben. Nem volt azonban világos, hogy egy tárgyalási folyamatban mely kérdésekben lehet elérni náluk közeledést a reformországokhoz. Erre utalt az, hogy különböző képviselőik eltérő álláspontot foglaltak el. A magyar javaslat már ekkor leginkább a védővám kérdésében maradt egyedül, amellyel kapcsolatban a lengyel, a csehszlovák és a bolgár álláspont is csak addig jutott el, hogy elvileg azt nem tartották kizártnak, de bevezetését csak távolabbi időszakban gondolták végrehajthatónak. Ezzel szemben az említett belnémet kereskedelem miatt a németek ezt teljességgel elfogadhatatlannak tartották. A Gazdaságpolitikai Bizottság 1969. január 13-ai ülésén alakította ki álláspontját a szovjet javaslatról.29 A magyar fél igyekezett belekapaszkodni abban, hogy az integrációt, mint témát a szovjetek nemcsak időszerűnek, de sürgősnek is tekintették. Egyetértés volt a műszaki-tudományos együttműködés erősítéséről, a közös valuta szükségességéről és részleges konvertibilitásáról leírt elképzelésekkel, továbbá a külkereskedelem fejlesztését célzó egyes javaslatokkal. A szovjetek — ahogy 1962 után — most újra felvetették a közös tervezés szándékát, amivel a magyar fél nem tudott egyetérteni. Igen súlyos szemléletbeli eltérés volt, hogy nem látták be a feladatok komplexitását a közgazdasági, pénzügyi, valutáris és külkereskedelmi kérdések megoldásának összefüggését. Elutasították a fizetési mérleg átmeneti hiányait kiegyensúlyozó hitelek nyújtásának szükségességét is. A bizottság úgy ítélte meg, hogy harcolni kell a közös tervezés, a tudományos-műszaki fejlesztés jelentőségének túlhangsúlyozása, és az érdekeltség bagatellizálása ellen. Azt a taktikát javasolta, hogy első lépésben el kell érni az integráció szükségességének deklarálását és céljainak meghatározását, illetve a megvalósítás ütemezését, vagyis azt, hogy az előkészítő munka gyorsan induljon be. Mi magyarok kezdjünk hozzá a vámegyezményről szóló javaslat kidolgozásához. Előzetes taktikai tárgyalást az SZKP-val, az RKP-val és a NSZEP-vel javasolt a bizottság. MAGYAR ELKÉPZELÉSEK A KGST MEGREFORMÁLÁSÁRA 1967-1975 1387 29 MNL OL M-KS 288. f. 15/157. ő. e.
