Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Földes György: A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok, 1948-1973 VI/1349
A MAGYAR-SZOVJET GAZDASÁGI KAPCSOLATOK, 1948-1973 1373 az európai gazdasági, műszaki, tudományos és kulturális együttműködés kiszélesítését célzó javaslatok kidolgozásán. Kijelentette: nem lenne helyes a NATO-országoknak átengedni a kezdeményezést az emberi jogok terén.98 A többi előzmény ismeretében tehát nincs mit csodálkozni azon, hogy Brezsnyev a tanácskozás szünetében baráti, vadászattal egybekötött beszélgetésre hívta meg Kádárt. Azon már inkább, hogy a magyar pártvezető nem sejtette, mi vár rá. Három nap leforgása alatt több mint 25 órás négyszemközti megbeszélésre került sor 1972 február közepén a Moszkva melletti Zavidovóban. Brezsnyev hosszan bírálta a magyar politikát, és nagy teret szentelt a gazdasági kérdéseknek is, beleértve a két ország e téren megvalósuló együttműködésében szerinte jelentkező problémákat. Valójában ebben a kritikában a hangsúly az alacsony növekedési ütemre, a szaporodó tőkés adósságra és a reformra, illetőleg az annak tulajdonított visszásságokra esett. A főtitkár megjegyezte: nem lenne kívánatos, ha a belső ügyekkel elégedetlen magyarok a problémákat összefüggésbe hoznák a magyar-szovjet gazdasági együttműködéssel. Kádár védekezésbe szorult, de azért annyit elért, hogy a két miniszterelnök találkozzon a gazdasági távlatok tisztázása érdekében.99 Fock és Koszigin tárgyalására 1972 március végén került sor Moszkvában. A magyar felvetések nagy részére pozitív válasz született. Ezzel azonban még nem enyhült a gazdasági kapcsolatokra is kiható feszültség a két ország és párt viszonyában. Fock Jenő augusztusban a Politikai Bizottság ülésén erről azt mondta: nem érti, miért, de lényegében leálltak a két ország közötti gazdasági tárgyalások. Szeptemberben kiderült: az egyik ok a katasztrofálisan rossz mezőgazdasági termés.100 Ebben az évben az előző évi 181 millió tonnáról 168-ra esett vissza a gabonatermelés, és majdnem 20 millió tonnával kevesebb burgonya termett a Szovjetunióban.101 A helyzet súlyosságáról a magyar vezetés akkor alkothatott képet, amikor augusztus végén a szovjet kormány sürgősen többlet élelmiszerszállítást kért, és érdeklődött, tud-e a magyar fél kenyérgabonát exportálni a Szovjetunióba. Magyarország igyekezett a kérést teljesíteni. 1972 októberében a kormányközi vegyes bizottság ülésén a magyar fél mutatott nagyobb aktivitást; a távlati kérdések jelentős része elöl a szovjet fél kitért. Csak nagy nehezen sikerült megegyezniük egy menetrendben.102 1972. november végén az MSZM KB olyan határozatot hozott, amely erősítette a politikai irányítást a gazdaság fölött, és visszavett a reformból. Ezután érkezett Budapestre a Brezsnyev vezette párt- és kormányküldöttség. A dolgok 98 MNL OL M-KS 288. f. 5/573. ő. e. Az igazsághoz tartozik, hogy az ülésen Ceau§escu kiállt a Közös Piac elismerése mellett. 99 MNL OL M-KS 288. f. 5/575. ő. e. Jelentés a Politikai Bizottságnak (az) L. I. Brezsnyev elvtárssal folytatott megbeszélésekről. Kádár levelét és a miniszterelnöki találkozóról készült emlékeztetőt. 100 Nyikolaj Bajbakov: Szórók let v pravityelsztve. Reszpublika, Moszkva, 1993. - A dolog odáig fajult, hogy Koszigin nem fogadta el az 1973-as népgazdasági tervet. (119-123.) 101 Az adatokat idézi Jerzy Ciepelewski: A Szovjetunió gazdaságtörténete. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1977. 341.; Ezt említi Mihail Heller-Alekszandr Nyekrics: A Szovjetunió története. 102 MNL OL M-KS 288. f. 5/596. ő. e. Jelentés a Magyar-Szovjet Gazdasági és Műszaki- Tudományos Együttműködési Bizottság üléséről.
