Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Földes György: A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok, 1948-1973 VI/1349
gazdasági mechanizmus felülvizsgálata, amely egy átfogó reform lehetőségét is magában foglalta. Nem mellesleg ez a megoldás, kidolgozóinak reményei szerint, a hazai erőforrások sokkal hatékonyabb kihasználásával kecsegtetett.29 A budapesti szovjet nagykövetség február közepén készült politikai helyzetértékelése mindkét dologra kitért. Nehezményezte, hogy a magyar gazdasági vezetők egy része a jugoszláv modell alapján akarja az irányítást átalakítani. Szóvá tette azt is: a magyar vezetők nem tesznek meg mindent a nehézségek leküzdésére, azokat leginkább szovjet és más baráti hitelek igénybevételével akarják megoldani.30 Nem véletlen tehát, hogy gondoskodtak arról: brosúra formájában még 1957 februárjában megjelenjen Alekszandr Rumjancev műve, amely Edward Kardelj jugoszláv ideológus és pártvezető nézeteit, a munkás-önigazgatási rendszert bírálta.31 E közben a magyar politikai helyzet, részben a gazdasági teljesítmény javulásának is köszönhetően, stabilizálódott. így március közepére megteremtődtek a feltételei annak, hogy a két ország vezetői az összes nyitott kérdést megtárgyalják, és átfogó megállapodásban rendezzék kapcsolataikat. Az 1957. március végi moszkvai megbeszéléseken a szovjet fél elérte politikai céljait.32 Cserébe olyan nagyvonalú anyagi és pénzügyi támogatást adott, amely nagymértékben megkönnyítette a magyar politikai vezetés dolgát, mert nemcsak a gazdaság konszolidálását segítette elő, hanem a megemelt életszínvonal megőrzését is. Az 1957. márciusi megállapodás szerint Magyarország halasztást kapott 150 millió rubelnyi tartozás visszafizetésére. A Szovjetunió 550 millió rubel áru- és 200 millió szabad devizahitel nyújtását is vállalta, miközben a korábbi vállalásaitól sem lépett vissza (85 millió rubel értékű áru szállítása és 40 millió devizahitel). Ez összesen 1 milliárd 25 millió rubelt tett ki. Az így keletkezett magyar adósság összege forintban meghaladta a 2,5 milliárdot. A törlesztést 1961-ben kellett megkezdeni, és évi 2%-os kamat mellett tíz év alatt kellett az adósságot visszafizetni.33 A nagyléptékű külső gazdasági segítség megnövelte az MSZMP vezetésének önbizalmát és mozgásterét. Hruscsov tisztában volt ezzel, s a megbeszélések során nem mulasztotta el hangsúlyozni: a Szovjetunió nem profitál a két ország gazdasági kapcsolataiból.34 Nem véletlen tehát, hogy Kádár János, haza-1358 FÖLDES GYÖRGY 29 Varga István irányításával tavasszal elkészült a gazdaságirányítás reformját célzó javaslat, ámde — nem függetlenül a moszkvai megállapodásoktól és belpolitikai megfontolásoktól — lekerült a napirendről. 30 Arhiv Vnyesnyej Polityiki Rosszijszkij Federacii (AVP RF) f. 77. papka. 195. opisz 38.. gyelo 35. Közölte Baráth Magdolna'. Forradalom után - szovjet szemmel. A budapesti szovjet nagykövetség jelentése a magyarországi helyzetről 1957 februárjában. Történelmi Szemle, 2009. 3. sz. 431-456. 31 A szocialista valóság és Edward Kardelj „elméletei”. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1957. - A tanulmány eredetileg a Kommunyisztban, az SZKP elméleti folyóiratának 1956/18. decemberi számában jelent meg. 32 A magyar kormányzat vállalta a leszámolást a nemzeti kommunizmussal és visszalépett mindentől, ami a jugoszláv szocializmus-modell megvalósítására emlékeztetett. Kádár 1957 tavaszától az üzemi munkástanácsok elhalasztásán dolgozott. Lekerült a napirendről a gazdaságirányítás piaci irányú reformja is. Lásd erről: Földes György: Nehéz kezdet - Kádár János külpolitikája 1956-1957. Korunk, 2013/10. 33 Pécsi Kálmán: i. m. 103-109. 34 Kádár három héttel később a katonai vezetők előtt mondott beszédében felidézte Hruscsov kijelentését, ki is egészítette: „mi tudtuk, hogy ez bizony így van”. (MNL OL M-KS 288. f. 47/787. ő. e.)
