Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Földes György: A magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok, 1948-1973 VI/1349
A MAGYAR-SZOVJET GAZDASÁGI KAPCSOLATOK, 1948-1973 1351 és éppen a kulcságazatokban.5 Később, a szovjetizálás és a szerződésekkel alátámasztott szövetségesi viszony megszilárdulása után ez a fajta tulajdonosi jelenlét okafogyottá vált. Az ötvenes évek közepén a magyar állam megvásárolhatta ezt a vagyont. Az egyetemes és a nemzeti történettudományban még ma is vita folyik a szovjetizálás kezdetéről, tartalmáról. Ez nagy hasonlóságot mutat a nemzetközi irodalomban még ma sem lezárt vitával, amely a hidegháború első szakaszát, kitörésének okait, körülményeit tárgyalja. A két téma kötődik egymáshoz, hiszen, ha a térség életében már 1944/45-ben meghatározó erővel működött a szovjetizálás, akkor ezt lehet a hidegháború egyik fő okának tekinteni. 2. Szovjetizálás a gazdaságban: dominancia és függőség Mindenesetre Magyarországon viszonylag jól elkülöníthető egymástól az 1944-1947 közötti és az utána kezdődő időszak. 1948-ban épült ki az egypárti politikai diktatúra, ezután került sor az ipar lényegében teljes államosítására, és vette kezdetét a mezőgazdaság szövetkezetesítése. Ezután, a hadigazdaság tapasztalataira is építve, alakult ki a központi gazdaságirányítás intézményrendszere tervhivatallal és ágazati minisztériumokkal. E folyamat megítélésénél tudni kell, hogy a szovjet gazdasági rendszer, a központi újraelosztás és tervezés, az állami beavatkozás kiterjesztése nem nélkülözte az előzményeket és nem ment szembe a korabeli nemzetközi trenddel - inkább annak végletekig vitt változata volt. Nem mellékesen a magyar gazdaság újjáépítése 1946-tól sikeresen haladt, amelyet tovább hajtott előre a hároméves terv, amelyet 1947-ben az összes politikai párt támogatott. Ebben az időszakban a magyar lakosság élelmiszerellátása is látványosan javult. Más kérdés, hogy a gazdaság vártnál gyorsabb gyógyulása nem egyedi, hanem világjelenség volt, és ma már tudjuk, hogy ez a dinamizmus nem pusztán az állam nagyobb szerepvállalásának volt köszönhető.6 Mindenesetre a gazdasági újjáépítés sikerei némileg tompították a magyar társadalom jelentős részének idegenkedését és gyanakvását a politikai fordulattal, a szovjet típusú berendezkedéssel szemben. Ekkor, 1948 júniusában a szociáldemokratákat magába olvasztó kommunista párt modernizációs programot hirdetett, amelyben a gazdaság, az infrastruktúra, az oktatás fejlesztését összekapcsolta a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolásának ígéretével.7 A következő másfél évben ezt a nem kis elköteleződést újabb nagyléptékű vállalások terhelték meg: a nehéz- és hadiipar gyorsított ütemű fejlesztésével, a mezőgazdaság azonnali szocialista átalakítására tett kísérlettel.8 Kezdetét vette a Preobrazsenszkij által eredeti szocialista felhalmozásnak nevezett straté5 Honvári János: Magyarország, mint „rosszhiszemű szerző”? A hazai osztrák (német) vagyon átadása a Szovjetuniónak. Történelmi Szemle, 2013/1 119-144. 6 A helyreállítási periódusok törvényszerűségeit Jánossy Ferenc elemezte A gazdasági fejlődés trendvonaláról című könyvében. (Magvető, Budapest, 1975.) 7 Az MDP I. kongresszusának jegyzőkönyve. Budapest, 1948. 8 Lásd erről Berend T. Iván: Gazdaságpolitika az első ötéves terv megindulásakor, 1948-1950. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1964.; Bírta István: A szocialista iparosítási politika néhány kérdése az első ötéves terv időszakában. Párttörténeti Közlemények, 1970/3.
