Századok – 2013

TÖRTÉNETI IRODALOM - Fehér György: Darányi Ignác pályája (1849-1899) (Ism.: Kazári Mónika) V/1342

test-közvetlen lövészzászlóaljak huzagolt csövű vadászkarabéllyal voltak felszerelve.) Ami pedig általában a cári hadsereget illeti, az a szerző állításaival (105. o.) ellentétben nemcsak létszámban, hanem kiképzettségben, harci tapasztalatban, fegyverzetben, felszerelésben is fölényben volt a csak egy éve létező honvédsereggel szemben; ezt a kortársak többnyire elismerték. Végezetül bár a fegyverletételek során számos fegyvert valóban megsemmisítettek a honvédek (106. o.), azért Pétervárad és Komárom kapitulációjánál így is több ezer került a cs. kir. csapatok kezére zsákmányként.

A fenti „szépséghibák” ellenére a recenzens valóban csak ajánlani tudja ezt az egyedülálló, korabeli ábrázolásokkal és számos fotóval szépen illusztrált, szép kivitelezésű kiadványt, amely az 1848-49. évi szabadságharc fegyvertörténetének eddigi hiányait pótolja, és amelyet tudományos és közérthető mivolta miatt szakmabeli és laikus egyaránt haszonnal forgathat.

Kemény Krisztián

1342 TÖRTÉNETI IRODALOM

Fehér György

DARÁNYI IGNÁC PÁLYÁJA (1849-1899)

Gondolat Kiadó, Budapest, 2012. 244 o.

Fehér György nagyon régóta foglalkozik Darányi Ignác életpályájával és munkásságával. Már 1999-ben megjelentetett egy forrásgyűjteményt részletes bevezető tanulmánnyal, és azóta is jó pár tanulmánya látott napvilágot Darányit és a dualizmuskori magyar mezőgazdaság kérdéseit illetően, illetve ő volt házigazdája, szervezője és egyik előadója a Darányi Ignác emlékkonferenciának, amelynek anyaga ugyancsak Fehér szerkesztésében 2000-ben könyv formájában is megjelent. Nem volt tehát meglepő, hogy az életpálya első felét összefoglaló könyvét 2012-ben megjelentette.

Ahogy a könyve előszavában leírja, eredetileg egy a teljes életpályát átfogó monográfiát szándékozott írni, amelyről természetesen nem tett le. Az ösztönzést a századfordulóig terjedő rész megjelentetéshez az adta, hogy megjelent a Darányi Terv, és azt tapasztalja, hogy a névadóról bizony nagyon keveset tud az átlagolvasó. Azt írja, hogy „bármilyen hihetetlen” összekeverték apjával és unokaöccsével. (Számomra ez egyáltalán nem hihetetlen, mert a Tiszák kapcsán ugyanezt megéltem, nagyon sokan nem tudják, hogy két Tisza —- Kálmán és István, apa és fia — miniszterelnöke volt Magyarországnak.) Fehér György kismonográfiája azért éppen 1899 elejéig követi az életpályát, mert ez volt Darányi Ignác első kormányzati ciklusának befejezése.

Darányi Ignác pályája átívelt az első világháborún, még az 1920-as években is befolyásos politikus volt. 1945-ig nagy tisztelet övezte. Aztán teljesen elfelejtették, vagy ha mégsem, akkor nagyon negatívan értékelték az 1898-ban hozott „rabszolgatörvény”-nek titulált mezőgazdasági munkástörvény miatt. Voltak olyan kortársai is, akik már egykorúan kritikával illették a tevékenységét, mint például Szabó Ervin, aki ideológiai okból állt szemben a dualizmus korának politikájával és szakembereivel; és az országgyűlési ellenzék részéről is sok bírálat érte.

A könyv leíija Darányi Ignác életét. Szól arról, hogy nem nemesi értelmiségi családból származott, honorácior volt. A Darányi család kapcsolatban állt a Hóman és a Tisza családokkal. Darányi Ignác már gyerekkorában töltött szünidőt Tisza Kálmánéknál Geszten, ahol megismerkedett a nála fiatalabb Tisza Istvánnal is. Tisza Kálmán ügyfele volt Darányi Ignác ügyvéd édesapjának.

Darányi Ignác 1867-ben érettségizett és az egyetem jogi karán végzett. Mezőgazdasági szakismeretekre nem felsőoktatási tanulmányok során, hanem autodidakta módon és a gyakorlatban, gazdálkodóként tett szert. Mégis földművelési miniszter lett, és a mezőgazdasági szakigazgatásban alkotott maradandót. (Ez egyébként a 19. században nem volt egyedi, a diplomát szerzettek nagyobb része jogász volt, ennek ellenére az élet legkülönbözőbb területein dolgoztak, mint például Széli Kálmán, aki tanult ugyan közgazdaságtant, de nem végzett közgazdasági egyetemet, mégis sikeres pénzügyminiszter volt a jogi diplomájával és pénzügyi szakértelmével.) Darányi a jogi egyetem elvégzése után ügyvédi irodát nyitott. A Tiszák mellett a Bethlen és a Teleki családok jogi ügyeit is az id. és iíj. Darányi Ignác képviselte. (Megjegyzem, hogy a Tisza család nagybirtokos volt, de nem voltak grófok. Tisza Kálmán öccse, Tisza Lajos a Szeged árvíz utáni újjáépítése terén végzett kormánybiztosi munkájáért kapta Ferenc Józseftől a grófi címet. Neki nem voltak gyerekei, az ő grófi címét örökölte Tisza Kálmán három fia. így lett gróf Tisza István. Kálmán másik fiútestvére, László azonban szintén nem volt gróf, mert bár édesanyjuk Teleki Júlia grófnő volt, a grófi cím anyai ágon nem öröklődött. Vö. 36. o. 77. jegyzet.)

Darányi idővel a politikába is bekapcsolódott. Már 1875-ben indítani akarták az országgyűlési képviselőválasztásokon, de akkor még nem sikerült számára megszerezni a helyi párttámogatást. A könyv nem szól róla, hogy az 1878-as választáson miért nem indult, végül 1881-ben meg-