Századok – 2013

MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293

további eljárása azonban már felveti a tudatosan felépített politikai támadás gyanúját. A fővárosi egylet választmánya nem elégedett meg a Menház pénzügyei­nek vizsgálatával. A július 24-i választmányi ülésen a tagok arról is döntést hoztak, hogy kiküldenek egy bizottságot a Menházban élők körülményeinek pontos feltérképezésére. A bizottság alapos munkát végzett. Július, augusztus és szeptember végén háromszor is meglátogatták a Menházat. Jelentéseikhez csatoltak egy részletes leltárt, továbbá a Menház hét rokkant lakójának pana­szos levelét. A buda-pesti honvédegylet iratai szomorú képet festenek az egy évvel koráb­ban átadott Menházról. Az elhanyagolt telken álló épületet eredetileg nyolcvan fő befogadására tervezték, ennek ellenére heten laktak ott, és közülük is csak hármat láttak el a menházi alap tőkéjének kamataiból. A bizottsági jelentés szerint a be­rendezés hiányos, illetve kényelmetlen volt, az élelmiszer-ellátás akadozott. A la­kókról a kapus és felesége gondoskodott, orvos nem látogatta őket.151 A Menház pénzügyeivel a honvédegyletek országos központi választmányá­nak tagjai is foglalkoztak július 26-án tartott ülésükön, miután korábban — állítá­suk szerint a fővárosi egylet felvetéseitől függetlenül —, vizsgálatot rendeltek el az ügyben. A vizsgálat megállapította, hogy a pénzalapot 18 ezer forint és néhány arany képezte. Ebből 15 ezer forint Vidats ingatlanjaira volt „kölcsönképpen beke­belezve”, a többit pedig a menházi bizottság készpénzben tartotta magánál. A vizs­gálat eredményeiről Gáspár András tábornok, a központi választmány elnöke és Kűhnel Ignác főjegyző, Vidats politikai elvbarátja levélben értesítette a buda-pesti egyletet, továbbá beszámolót jelentett meg a sajtóban.152 A fővárosi egylet vezetése nem elégedett meg a válasszal, és felháborodá­sának a sajtó útján is hangot adott. Érvelésük szerint az előző évi honvédgyűlés határozatot hozott arról, hogy a menházi alap 22 ezer forintját sértetlenül meg kell tartani, és annak évi hét százalékot kitevő kamataiból kell eltartani a men­házi lakókat. Hiányolták tehát az előző évben még meglévő tőke egy részét, va­lamint az azóta befolyt adományokat is. Emellett elítélték a menházi bizott­mány tagjait, amiért az alap nagy részét magánkölcsönként kiadták Vidatsnak, ő ugyanis vagyona csőd alá kerülése után nem tudott kamatokat fizetni.153 Az országos központi választmány válaszul pontosította és részletezte az elszámolást. Szerintük az előző évi országos honvédgyűlés elé került számvizs­gálati jelentés szerint akkor 23 732 forint, 88 krajcár volt a Menház tőkéje. Eb­ből kifizettek az építésznek nyolcezer forintot, ugyanakkor hozzátettek az az­óta összegyűlt adományoknak köszönhetően háromezret. Ezzel magyarázták meg tehát azt, hogy az alapban lévő összeg valamivel több mint 18 ezer forintra 151 HL VI. 14. 2. d. A buda-pesti honvédegylet választmányi ülésének jegyzőkönyve, 1873. júli­us 24., uo. A Menházbizottság jelentése, 1873. július 26., uo. A menházi lakók levele a buda-pesti honvédegylet menházi bizottságának, 1873. július 26., uo. Jelentés a választmányhoz, 1873. au­gusztus 27., uo. Jelentés a menházi látogatásról, 1873. szeptember 24. 152 HL VI. 14. 2. d. A buda-pesti honvédegylet választmányi ülésének jegyzőkönyve, 1873. au­gusztus 27.; A Honvéd 1873/29. (augusztus 2.) 153 HL VI. 14. 2. d. A buda-pesti honvédegylet választmányi ülésének jegyzőkönyve, 1873. au­gusztus 27.; Reform 1873/247. (szeptember 7.) VIDATS JÁNOS TRAGÉDIÁJA 1325

Next

/
Oldalképek
Tartalom