Századok – 2013
MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293
használva politikai céllal sugalmazta neki a poroszországi pénzek elsikkasztásának vádját.35 Ez utóbbi gyanút főként a sikkasztási vád időzítése veti fel. Mikár ugyanis valószínűleg 1867 decemberének utolsó vagy 1868 januárjának első napjaiban kezdte el terjeszteni a kompromittáló állításokat,36 vagyis nem sokkal azután, hogy Vidatsot a Pesten megalakult demokrata kör elnökévé választották. A demokrata kör szervezése 1867 őszén kezdődött. Novemberben és decemberben vasárnap délutánonként hétről hétre több száz fős tömeg gyűlt össze a józsefvárosi Beleznay-kert nagytermében,37 hogy megvitassa a megalakítandó egylet pontos céljait, alapszabályait és a működéssel kapcsolatos egyéb kérdéseket. A szervezésben kezdettől fogva vezető szerepet töltöttek be a szélsőbaloldal országgyűlési képviselői, illetve az ehhez az irányzathoz kötődő más személyek.38 A szélsőbaloldali képviselők az országgyűléseken formálisan a Balközép Párt tagjaiként vettek részt, de pártértekezleteiket ekkor már a kiegyezés mérsékeltebb ellenzékétől elkülönülten tartották, és saját indítványokat nyújtottak be az országgyűlésben.39 A demokrata kör szervezése tulajdonképpen az önálló szélsőbaloldali párt megalakítását készítette elő. Erre nemcsak a személyek és a politikai célok közti egybeesések utalnak, hanem Kossuth egyik későbbi levele is. A volt kormányzó ebben azt írta, hogy amikor 1867 nyarán szélsőbaloldali politikusok iránymutatást kértek tőle, ő azt javasolta nekik, hogy úgy szervezzenek pártot, ahogyan ők (vagyis a reformellenzék vezetői) tették 1846-ban, és elmagyarázta ennek „praktikumát”.40 Mindez arra enged következtetni, hogy a demokrata kör — legalábbis az eredeti szándékok szerint —, az 1847 januárjában alapított Ellenzéki Kör mintájára jött létre. VIDATS JÁNOS TRAGÉDIÁJA 1301 35 Itt meg kell jegyeznünk, hogy a porosz kormány 1866-ban valóban adott pénzt (másfél millió frankot) udvarellenes magyarországi szervezkedésre, de nem Vidatsnak, hanem a Csáky Tivadar és Komáromy György vezette „forradalmi bizottmánynak”. Erről a tényről 1867/68 fordulóján még kevesen tudtak, de köztük volt két Mikárral minden bizonnyal kapcsolatban álló személy: Thaisz Elek és Klapka György. Thaisz személye azért is érdemel figyelmet, mert ő volt az említett „forradalmi bizottmány” pénztámoka. A másfél millió frank kisebb részét a Klapka-légióra költötték, nagyobb részét viszont Csákyék Magyarországra küldték. A Magyarországra küldött pénz sorsa a rendelkezésre álló források alapján nem tisztázható. (Farkas K.: Függetlenségi törekvések i. m. 126-163.) 36 Vidats a Magyar Újság 1868 január 5-i számában cáfolta a vádakat. (Magyar Újság, 1868/4.) 37 A korabeli Kerepesi út és Otpacsirta utca sarkához közel (a mai Rákóczi út 7. és 9. számú házai helyén) álló kastély ekkoriban nyilvános szórakozóhelyként működött, egy beltéri és egy szabadtéri színpaddal is rendelkezett. 38 Magyar Újság, 1867/191. (november 19.), 1867/195. (november 23.), 1867/200. (november 29.), 1867/203. (december 2.). Az első gyűléseket Rákóczy János ideiglenes elnök vezette, az ő távollétében december 2-án Halász Boldizsár elnökölt, a kör alelnöke Henszlmann Imre, titkára Mátyus Uzor lett, az első felolvasást Madarász József tartotta. Ok valamennyien, Vidatsot is beleértve, szélsőbaloldali országgyűlési képviselők voltak, vagy lettek a következő országgyűlésen. (A neves művészettörténész, Henszlmann Imre 1869 és 1872 között volt a mohácsi választókerület képviselője a ’48-as Párt tagjaként. Tóth, Adalbert: Parteien und Reichstagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, 1973. 255.) 39 Szabó Csilla: A politikai elit függetlenségi ellenzékének szervezeti formálódása Magyarországon az 1860-as években: a ’48-as párt megalakulása. Századok 133. (1999) 519-543. 40 Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár (a továbbiakban: OSZK Kt.), Levelestár, Kossuth- Szilágyi Virgil, 1868. július 2.
