Századok – 2013

MŰHELY - Farkas Katalin: Vidats János tragédiája. A szélsőbaloldali politizálás színterei és korlátai a kiegyezést követő években V/1293

az 1861-es felirati beszédben elhangzott deáki szavak fontos előfeltételét jelen­tették az udvarral való kiegyezésnek, a kormány azonban az erre történő hivat­kozással az emlékezésnek és a kegyelet lerovásának lehetőségétől próbálta meg elzárni az érintetteket, és végső soron az egész magyar társadalmat. A buda-pesti honvédegylet, amelynek élére két héttel a belügyminiszteri körrendelet kiadása előtt az emigrációból hazatért Perczel Mór tábornok ke­rült, tudomásul vette a tiltást. Az országos gyűlést végül október 28-29-én Pes­ten tartották meg, 56 egylet küldötteinek részvételével. Vidatsot itt a 30 főből álló országos központi választmány tagjává választották.27 A források alapján sejthető, hogy a honvédegyleti vezetők megválasztását politikai csatározások kísérték, amelyek során a kormányhoz hű emberek meg­próbálták háttérbe szorítani az ellenzéki érzelmű tagokat. Törekvésük csak részleges sikerrel járt, a központi választmány tagjainak többsége ugyanis a ki­egyezés támadói vagy legalábbis bírálói közé tartozott. Országos elnökké viszont Perczel Mórt választották, aki az országgyűlés­ben nem sokkal korábban a Deák-párthoz csatlakozott. Perczelnek nem titkolt célja volt, hogy a honvédek közt megtörje az általa gyűlölt riválisnak tekintett Kossuth kultuszát. A buda-pesti egylet új, Perczel megüresedő helyére megvá­lasztott elnöke, Klapka György, szintén kormánypárti országgyűlési képviselő volt.28 Andrássy Gyula életrajzírója, Wertheimer Ede szerint Klapka tábornok felajánlotta a miniszterelnöknek, hogy a fővárosi egylet elnökeként megbénítja „a forradalmi elemektől ellepett” központi választmány működését, és ezzel megszünteti „a honvédek kettős szervezetét”, vagyis az országos vezetést.29 Wertheimer értesülésének forrása nem ismert, valóságtartalma pedig közvetle­nül nem igazolható. A honvédegyleti mozgalom vezetésében később történtek mégis alátámasztani látszanak a leírtakat.30 Az említetteken kívül figyelmet érdemel az országos főjegyzővé választott Mikár Zsigmond személye is. Mikán néven született Arad megyei, görög katoli­kus vallású családban. A szabadságharcban a feldunai hadtestben szolgált, fő­hadnagyi rangot ért el.31 Az 1861-es pesti honvédegylet választmányi tagjainak névsorában nem szerepelt a neve, 1867-ben azonban kezdeményező szerepet játszott a fővárosi egylet újjászervezésében, amelynek ő lett az első jegyzője.32 Vidats egy Kossuthnak írt levelében azt állította, hogy ő biztatta leginkább VIDATS JÁNOS TRAGÉDIÁJA 1299 27 Farkas K.: A honvédegyleti mozgalom kibontakozása i. m. 536-537. wFarkas K.\ A honvédegyleti mozgalom kibontakozása i. m. 544-545. 29 Wertheimer Ede: Gróf Andrássy Gyula élete és kora I—III. Bp. 1910-1913. I. 397-403. 30 Klapka a következő hónapokban aktívan részt vett a honvédegyleti mozgalomban. Nemcsak a fővárosi egyletet vezette, de az általa 1868. január 1-én indított „Századok” című lapban is foglal­kozott a honvédegyleti mozgalom ügyeivel. írásai egyértelműen tükrözték kormánypárti elkötele­zettségét. Klapka baráti viszonyban állt Andrássyval, 1872-től titkos politikai megbízatásokat kapott az akkor már külügyminiszteri tisztséget betöltő politikustól. (Ress Imre: A kormányzati hírszolgálat átalakulása az Osztrák-Magyar Monarchiában a kiegyezés után 1867-1873. In: Szakszolgálat Ma­gyarországon, avagy tanulmányok a hírszerzés és titkos adatgyűjtés világából /1785-2011/. Főszerk. Csóka Ferenc. Bp. 2012. 111-112.) 31 Bona Gábor: Hadnagyok és főhadnagyok az 1848/49. évi szabadságharcban I—III. Bp. 1998. II. 491. 32 Farkas K.: A honvédegyleti mozgalom kibontakozása i. m. 532-533.

Next

/
Oldalképek
Tartalom