Századok – 2013
MŰHELY - Papp Júlia: Régiség- és ritkasággyűjtés a 18. századi Erdélyben. Laurentius Weidenfelder szász evangélikus lelkész gyűjtői kapcsolati hálója V/1269
1286 PAPP JULIA pai pénzekből álló éremgyűjtemény is. A kollégium rendelkezett egy antik emlékekről készített gipsz másolat-gyűjteménnyel,105 illetve eredeti, elsősorban a környéken talált és a kollégiumnak ajándékozott ókori tárgyakkal - pecséttel, katonai címerrel, szobrokkal, mozaiktöredékekkel, fegyverekkel.106 A kollégiumi gyűjteményt gondozó Benkő kiadványában beszámol saját gyűjteményéről is,107 mely minden rendű és nemű látogató előtt nyitva áll. Benkő gyűjteménye elsősorban természettudományos jellegű volt, de szerepeltek benne régi pénzek, illetve ókori művészeti emlékek és használati tárgyak is.108 * A 18. századi gyűjteményekben gyakran találkozunk fosszilis állatmaradványokkal, csontokkal. Ezek gyűjtése és tudományos rendszerezése a meginduló paleontológiái kutatások fontos részét képezte. Weidenfelder leveléből ugyanakkor az is kiderül, hogy a nagyméretű csontokhoz és fogakhoz ekkor még sajátos mágikus képzetek, babonák is kapcsolódtak. Az a megjegyzés, hogy a „tudatlan parasztok” szét akarták törni a „tengeri csoda” fejét, arra utal, hogy az egyszerű emberek bajhozó képességet tulajdonítottak neki. A hatalmas csontoknak a templomok belsejében, illetve közelében történő elhelyezése — melyre Weidenfelder is több példát hoz — részben ezekkel a képzetekkel függött össze. A megszentelt falak között, a szakrális környezetben az emberi léptékkel alig mérhető nagyságú szörnyek, sárkányok, csodalények maradványainak vélt csontok elvesztik ártó hatásukat.109 A természeti ritkaságok templomokban történt elhelyezésének okát emellett abban is kereshetjük, hogy a szellemi élet központját jelentő középkori templomok nem csupán kincseket és ereklyéket, hanem a közösség történeti emlékezetének tárgyait is őrizték. A nagyméretű csontokat, fogakat — őslények, mamutok, vagy tengeri állatok maradványait — a korábbi időkben a közösségi tudat — mese- és mondavilág — elemeiként (óriások csontjai)110 vagy a bibliához (Góliát), illetve a szentek legendáihoz kapcsolódó vallásos hagyományok (Szent György és a sárkány) relikviáiként értelmezték. 105 Benkő 1796, 43. A 16-19. századi másolatgyűjtemények iránt az utóbbi évtizedekben megélénkült érdeklődéshez vö.: http://www.plastercastcollection.org/en/index.php . 106 Benkő 1796, 47. Kiadványa toldalékában Benkő ismerteti az 1798. évi gyarapodásokat: a főleg minerológiai érdekű vásárlások mellett megemlíti a kapott római régiségeket (Domitianus császár által adományozott privilégiumok másolatait tartalmazó két réztábla, bronz Jupiter szobor, bronz Apolló szobor), illetve öt ókori szobrot - egyiken a trónuson ülő Jupiter és a sas látható. Benkő 1796, 95-97. 107 Benkő 1796, 63-86. 108 Benkő 1796, 84-85. 109 A fosszilis leleteknek ugyanakkor — a megkövesedett kagylóknak, csigáknak, a „sárkánycsontoknak”, „.sárkányfogaknak” — a néphit gyakran gyógyító hatást tulajdonított. Vö.: Hála 1987. 110 A hagyomány szerint például a bécsi Stephansdom Riesentorja egy óriás maradványának vélt mamutcsontról kapta a nevét, melyet 1443-ban az alapok ásása közben találtak, s a templom kapuján belül függesztettek fel.
