Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Egry Gábor: Regionaliz mus, erdélyiség, szupremácia. Az Erdélyi Szövetség és Erdély jövője, 1913-1918 I/3
8 EGRY GÁBOR sajátosságai vannak, hanem létezik sajátos erdélyi öntudat is, ami egészen addig fenn is fog állni, amíg a magyarországi és különösen a budapesti Erdély-kép meg nem változik.2 0 Kós egészen addig ment, hogy szerinte a központi politika szükségszerűen vezet majd el a külön erdélyi magyarság máris meglévő érzésének megerősödéséhez. Tisza-ellenes szövetség vagy társadalomszervezési kísérlet? Ilyen körülmények között, ebben a sajátos térben került sor az Erdélyi Szövetség megalakítására 1913. december 7-én, ezúttal azonban kifejezetten csak az ellenzéki politikusok és közéleti szereplők részvételével. A Tisza Istvánnal és a románokkal való megegyezést szorgalmazó politikájával szembeni ellenérzések és szkepszis volt az egyik legfontosabb összekötő kapocs,2 1 ez volt képes összehozni az egyébként sok kérdésben egymástól igen messze álló közszereplőket. A szervezkedés és a szövetség gerincét függetlenségi politikusok adták, élükön Apáthy Istvánnal, a kolozsvári egyetem nemzetközi hírű biológia professzorával. Apáthy azonban nem csak tudós, hanem aktív közéleti személyiség is volt. Nem volt ugyan erdélyi származású, de egyetemi tanári kinevezése után nem sokkal már politikai szerepet vállalt, a Szabadelvű Pártból kilépett Bánffy Dezső volt miniszterelnök és főudvarmester Új Pártnak keresztelt politikai alakulatát próbálta megszervezni Kolozsvárott. Bánffy pártja kevés támogatásra lelt a kolozsvári politikai közegben és országosan is, fajsúlyos vezetője távoztával azonban beolvadhatott a koalíció gerincét alkotó Függetlenségi Pártba. így lett Apáthy a kolozsvári politikai élet egyik megkerülhetetlen alakja is,2 2 aki a pártszakadást követően képes volt sikeresen egyensúlyozni a különböző függetlenségi irányzatok között, úgy, hogy közben Károlyi Mihály bizalmi embere lett.2 3 Az Erdélyi Szövetség megszervezésére emellett különösen alkalmassá tette, hogy a legfontosabb erdélyi intézményekben (Erdélyi Múzeum Egyesület, Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület) is befolyásos személyiségnek számított. Apáthy és társai, mindenekelőtt Pósta Béla, régész, egyetemi tanár, harcostársa még az Új Párt szervezése idején,2 4 Kenéz Béla, statisztikus, az egyetem magántanára, br. Kemény Árpád, 1906 és 1910 között Alsó-Fehér vármegye főispánja, később a főrendiház alelnöke és Torma Miklós, országgyűlési képviselő 1887 és 1892 között, majd Szolnok-Doboka vármegye alispánja 1903-ig az alakulást 20 Zs. K. Lengyel: Auf der Suche i. m. 51-53.; A két két ideológiai irányzat között leginkább az irodalmi modernséghez való viszonyban mutatható ki komoly különbség. 21 Romsics /.: Gróf Bethlen István i. m. 115. 22 Bárdi N.: Az erdélyi magyar i. m. 95.; Kelemen Lajos: Dr. Gidófalvy István - életrajz. Sajtó alá rendezte, szerkesztette, a kísérő tanulmányt és a jegyzeteket írta, a függeléket összeállította Sas Péter. Kolozsvár, 2002 23 Például Papp József főispán pártba történő belépése kapcsán a kezdetben szkeptikus Károlyi levélben tudatja Apáthyval, hogy kolozsvári pártügyekben döntő tényezőnek tartja. Károlyi Mihály levele Apáthy Istvánhoz 1917. július 23. Országos Széchényi Köbyvtár (a továbbiakban OSZK) Kézirattár, Apáthy István hagyatéka, Fol. Hung. 1673. 16. f. 24 Kelemen L.\ Dr. Gidófalvy István i. m. 25.
