Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Gaucsík István: A cseh szövetkezetek fejlődése (1867-1918) V/1255
1258 GAUCSIK ISTVÁN Ezek a politikai pártok hogyan viszonyultak a szövetkezetekhez? Milyen víziót fogalmaztak meg velük kapcsolatban? Az agráriusok szerint a szövetkezeteknek kétféle szerepük lehetett. Először is a szövetkezet megfelelő gátját alkothatta az előrehaladó városiasodásnak, mely a vélekedések szerint a hagyományos cseh falusi értékrendet és életfelfogást alapjaiban megváltoztatta és bomlasztotta, ugyanakkor a vidéki társadalmak kohéziójának a megőrzésében segíthetett. Másodsorban a mezőgazdasági szövetkezeteknek az önsegély elvén alapuló egyedi gazdálkodási formája ellensúlyát képezhette a kapitalizmus egyoldalúan piac- és nyereségorintált versenyének, illetve a kapitalista gazdaság „anarchiájának”. A szövetkezeti teoretikusok szerint pedig ez az eszmevilág az emberek „kellő” áldozatkészségével és morális tartásával párosulva a társadalomfejlődés új irányát is magszabhatta.10 Ezt az agrárpárti álláspontot a korabeli valóság írta felül: az iparosodó csehországi területeken a mezőgazdaságban dolgozók száma csökkenő tendenciát mutatott és a vidékiek városba költözése a munkaerőmigráció folyamatában nőtt. A szövetkezetekbe való belépések indítékai sokrétűek voltak. Nem kizárólag a nemzettudat határozta meg a jelentkezők magatartását, a gazdasági-szociális okok számos esetben erősebbek voltak. A drága bankhitel ugyanis a hitelszövetkezetek felé irányította a gazdákat. A helyi gazdasági pozícióik megőrzésének kényszere pedig teljesen természetes módon egy-egy termelési ágazatra szakosodott szövetkezetei hívott életre.11 A vázlatos tárasadalom- és gazdaságtörténeti „háttérfestés” után térjünk vissza a szövetkezetekhez. A csehországi szövetkezetek fejlődésére a csehek és a Cseh Királyságbeli német társadalom nacionalizálódása, a konfliktusforrások növekedése, a politikai eliteknek „a nemzetet” mozgósító lépései is rányomták a bélyeget.12 Emellett a helyi források ezt a merevnek látszó, és a gazdasági nacionalizmus számos példájával illusztrált képet olykor árnyalják, átrajzolják és a tónusokat is élesebbekké teszik. a rozvoj demokracie. In: Zemédélské skolství, vyzkum a osvéta jako predpoklad hospodárského rozvoje venkova v 19. a 20. století. Studie Slováckeho múzea. Szerk. Rasticová, Blanka. 9. (2004) 281-283. L. Roman Holec: Agrardemokratie als Versuch eines Dritten Weges mitteleuropäischer Transformation. In: Bauemgesellschaften auf dem Weg in die Moderne Agrarismus in Ostmitteleuropa 1880 bis 1960. Szerk. Schultz, Helga - Harre, Angela. Harrassowitz Verlag, Wiesbaden 2010, 41-54. 10 Lubomír Slezák: Uspéchy a prohry zemédélského druzstevnictví. In: Osudy zemédélského druzstevnictví ve 20. století. Studie Slováckeho múzea. Szerk. Rasticová, Blanka. 7 (2002) 14—15. 11 A helyi vállalkozóval, a község bírójával szemben, „ellenzéki alapon” létrehozott mészkőfejtéssel foglalkozó észak-morvaországi szövetkezetre (Druzstvo k vyrábéní vápna v Cemotíné) 1. Ladislav Valenta: K vyvoji zemédélského druzstevnictví na Hranicku pred rokem 1948. Sborník Státního okresního archivu Prerov. 8. Szerk. Lapácek, Jirí. Prerov 2000, 237-238. 12 A témával részletesen foglalkozik Catherine Albrecht-. Rural banks and Czech Nationalism in Bohemia, 1848-1914. Agricultural History, 78. ( 2004: 3. sz.) 317-345. Uő Nationalism in the Cooperative Movement in Bohemia before 1914. In: Nationalism and Cooperation in East Central Europe. Szerk. Torsten, Lorenz - Schulz, Helga. Frankfurt 2006, 215-227. A cseh nacionalizmussal foglalkozó legújabb kötetre 1. Kristina Kaiserová - Jirí Rak: Nacionalizace spolecnosti v Cechách 1848-1914. Univerzita Jana Evangelisty Purkyné, Ustí nad Labem 2008.
