Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Demmel József: "Magyarország fölvidéke Magyarország szívéhez még jobban csatolva lesz". A magyar politikai elit, a szlovák politikai gondolkodók és a szlovák-magyar viszony 1860-1861-ben V/1221
19. századi Magyarország politikai és társadalmi keretei között ugyanis csak úgy válhatott szlovák nemzeti központ egy városból, ha az 1) nagyrészt szlovák lakosságú és 2) jelentős számú, határozott szlovák nemzettudattal bíró értelmiségi csoport él ott, akik 3) megfelelő nemzeti kulturális intézményeket (iskolákat, kulturális egyesületeket, sajtótermékeket) tudnak létrehozni a szlovák polgárok támogatásával, 4) az intézményrendszer működtetéséhez (és a várható nemzeti támadások elleni megvédéséhez) pedig bizonyos városi hatalmi pozíciókat is meg tudnak szerezni.69 E feltételek 1861-ben a legkedvezőbb módon épp e városban teljesültek: Turócszentmárton központtá válása tehát nem tekinthető véletlenszerű, váratlan eseménynek, komoly előzményei voltak, amelyek gyökereit elsősorban a város jogi, politikai és gazdasági jellemzői mögött kell keresnünk. Az 1848-ig a Révay család birtokában lévő város még a hegyek által teljesen körbezárt vármegye viszonyai között is inkább az elmaradott, stagnáló települések közé tartozott. Ha belelapozunk a megye belügyeit rendező megyegyűlések 1840-es években írt jegyzőkönyveibe, a város szegénysége és elmaradottsága nyilvánvalóvá válik: az esetek döntő többségében (s évente akár többször is) vármegyei pénzügyi segítségért könyörgött a városvezetés, mert másképp a tűzvészek, esőzések vagy áradások okozta károkat nem tudták helyrehozni. Amikor pedig nem pénzért folyamodtak, akkor a Révay családdal folytatott vitájuk töltötte meg a lapokat, ami arról szólt, hogy hol állíthatják fel a város által határozottan szorgalmazott pellengéroszlopot.70 Csak összehasonlításul: a városvezetés ugyanabban az évben törte magát e középkori büntetőintézmény felállításáért, amikor Kossuth Lajos vezércikkben kelt ki a nyilvános testi fenyítés embertelensége ellen, megemlítve, hogy a testi büntetést már Jamaicában is betiltották.71 1848-ban hiába szabadult fel Turócszentmárton a földesúri joghatóság alól, a számottevő földbirtokkal nem rendelkező, a kereskedelmi utaktól távol fekvő és még a tervezett vasúti szárnyvonalak által sem érintett, alig ezer lakost számláló település számára nem kínálkozhatott különösebb fejlődési lehe-A MAGYAR ÉS A SZLOVÁK POLITIKAI ELIT 1860-1861-BEN 1235 a slovenskej histórii 18.-20. storocia. - Regionális és nemzeti identitásformák a 18-20. századi magyar és szlovák történelemben. Szerk. Szarka László, Stefan Sutaj. Presov, 2007. 48. Dusán Skaurna: Problém národného mestského centra a Martin. 77-95. In: 150. vyrocie Memoranda národa slovenského (1861-2011). Zborník z odborného seminára. Szerk. Peter Cabadaj. Martin, 2012. 77-95. Kiss Szemán Róbert: Nemzetpolitikai és esztétikai paradigmaváltások a 19. századi szlovák irodalomban. Budapest-Turócszentmárton-Prága. In: Uő: Magyarország panaszától Szlávia panaszáig. Irodalmi tanulmányok. Bp. 2007. 98-101. 69 Az 1850-es évek elején úgy tűnt, Modor városa képes betölteni ezt a szerepet: a szlovák többségű városban a korabeli adatok szerint közel félszáz, a nemzeti mozgalommal szimpatizáló vagy abban aktívan részt vevő lakos élt, akik a városvezetés, a helyi egyházak és iskolák kulcsfontosságú pozícióinak többségét képesek voltak megszerezni, és ezzel a háttérrel még egy komolyabb nemzeti intézményhálózatot is megpróbáltak létrehozni. Jórészt a korszak politikai jellemzőm múlott, hogy kísérletük kudarcot vallott. Erről, és a szlovák központ fontosabb kritériumairól bővebben 1. Demmel J.: A szlovák nemzet i. m. 277-293. 70 Státny archív, Bytca (SAB) Turóc Vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei, 1841. 532. 71 Kossuth Lajos: Bot, vessző, korbács. In: Uő: Nemzeti újjászületés. Válogatás Kossuth Lajos írásaiból és beszédeiből. Szerk. Pajkossy Gábor. Bp. 2002. 32.
