Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1216 URBÁN ALADÁR télyt” kívánt szervezni. Az estélyen vendége lesz Woroniecki herceg, aki meg szeretné ismerni Petőfit és Vasvárit. Kérte Degrét, hogy a megnevezetteket hívja meg. Vasvári igent mondott, de Petőfi — mint ezt Degré előre jelezte — visszautasító volt. Majd Degré rábeszélésre mégis elfogadta a meghívást. A beszámoló lírai hangon tudósít az estről, ami jól sikerült. Petőfi verseket szavalt, a herceg pedig gyönyörködött a költőben. Olyanok voltak — emlékezik meghökkentő fordulattal Degré — „mint egy szerelmespár”.239 A történet nagyon valószínűtlen. Kemnitzer kilépett főhadnagy lehetett Degré ismerőse, talán még Woroniecki herceg is. Az is lehetséges, hogy a kapitány ismerte a herceget. Azt azonban joggal valótlannak tarthatjuk, hogy Petőfi — most tekintsünk el, hogy a herceg nyáron miniszterelnöki engedéllyel szabadcsapatot alakított — verseit szavalja, s hagyja, hogy gyönyörködjenek benne. A történet arra figyelmeztet, hogy Degrének nem csak jó tolla volt, de élénk fantáziája is. * Lehet, hogy Vasvári március 15-én reggel nem volt ott a Pillwaxban. Lehet, hogy a Petőfi által vezetett fellépéshez csak a nyomdánál csatlakozott. De a szabad sajtó első termékeinek megszületésénél a tudósítások szerint aktív szerepet játszott. Az eljövendő napok során nagy figyelmet kiváltó beszédei meghozták számára a kitüntető elnevezést, hogy ő a nép szónoka. Mikor Vasvári arcképe ismertté vált, erről Királyi Pál újságíró levelet intézett a Győrben megjelenő Hazánk szerkesztőjéhez. Kijelentette, a kedvelt népszónok nevét március 15-ével mindig együtt fogják emlegetni. Ezt leközölve, Kovács Pál szerkesztő hozzátette: „Vasvári egyike azoknak, kiknek a kivívott szabadság ügye igen sokkal tartozik.” Ezek a szavak egy egész nemzedék véleményét fejezték ki. RÖVIDÍTÉSEK Arany János Összes Művei XI. Levelezés I. S. a. r. Sáfrán Györgyi. Bp. 1964. Andics Erzsébet, A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. II. Bp. 1952. Batthyány Lajos miniszterelnöki, hadügyi és nemzetőri iratai I—II. S. a. r. Urbán Aladár. Bp. 1999. MOL H 12 Belügyminisztérium általános iratok MOL H 9 Belügyminisztérium elnöki iratok MOL H 14 Belügyminisztérium rendőri iratok Birányi Ákos, Pesti forradalom (március 15-19.) Pest, 1848. Deák Imre, 1848. A szabadságharc története, ahogyan a kortársak látták. Bp. é. n. (1943) 239 Degré Alajos, Visszaemlékezések. Bp. 1883. 210-213. Kemnitzer Károly kilépett főhadnagy 1848 őszén kapta meg a századosi előléptetést, - de ezt nem közölte a hivatalos Közlöny. Bona Gábor, Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. 3. átdolgozott kiadás. Bp. 2000. 433-434. AJÖM XI. Andics, A nagybirtokos arisztokrácia Batthyány iratai BM BM ein. BM rend. Birányi, Pesti forradalom Deák, Levelek
