Századok – 2013

TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159

1209 Egy későbbi tudósítás szerint Vasvári a képviselőház zárt ülésén adta át a ház elnökének Batthyány leveleit (a feltehetően élőszóval is beszámolt), majd a ház erkélyéről beszélt az ott várakozóknak a sereg harckészségéről.210 Elmondhatjuk, hogy Vasvári eredeti, nehezen kivitelezhető megbízása nem teljesült, s mint a miniszterelnök futára tért vissza a fővárosba. (Elmond­hatjuk erről, hogy ő volt Batthyány utolsó futára.) Küldetésének eredményte­lenségéről beszámolva Madarász bevonta Vasvárit a tényleges munkáját meg­kezdő Honvédelmi Bizottmány tevékenységébe. így történt, hogy október 1-jén Vasvári fogalmazta meg a Bizottmány felhívását a fővárosi puskaművesekhez és lakatosokhoz, hogy vegyenek részt a budai fegyvertárban található puska­csövek és agyak összeszerelésében.211 Vasvári egyébként októberben a „fővárosi csapat” élén eljutott a Lajtáig, novembertől mint előadó részt vett az egyete­men folyó hadi tanfolyam munkájában. Mivel a főváros kiürítésekor nem volt Pesten, így Duschek Ferenc bizalmas értesítése értelmében nem vette fel de­cember 31-én január-februári illetményét.212 ÖSSZEGEZÉS A következőkben az elmondottak néhány kérdéskörét kívánjuk összegez­ve áttekinteni. VASVÁRI PÁL KRITIKAI ÉLETRAJZÁHOZ Vasvári és a márciusi forradalom Az egyetemi közélet ismert alakja, a széleskörű történeti ismeretekkel rendelkező, a hetilapokban történeti tárgyű írásokat publikáló 22 éves joghall­gató, Vasvári Pál március 15-én kiemelkedő szerepet játszott a nap eseményei­ben. Nem volt forradalmár alkat, nem készült forradalomra, de részese volt a nemzet érdekében elindított eseményeknek, s azok forradalmi folytatásában vállalta az aktív részvételt. Jól ismerte a francia forradalom eseményeit („A szabadság fáját vérrel kell öntözni, nehogy kiszáradjon”)213, de a pesti forrada­lom szerinte nem volt egyéb, „mint országos átalakulás”.214 A kassai főiskola di­ákjainak aggodalmaskodó levele kapcsán így magyarázta a forradalom szó je­lentését: „e szó nem vérontást jelent, hanem jelenti a nemzet átalakulását a rendes formák mellőzésével”.215 Nem ismert Vasvárinak olyan nyilatkozata, amely határozottan republi­kánus nézeteket fogalmazott meg. Április 15-én azonban megemlítette a 210 Figyelmező 1848. október 1. Feltehetően elhangzott Vasvárinak az a tudósítása is, amit a Nemzeti idézett cikke emleget, hogy ti. az előző napon az elővédeknél összecsapás volt a huszárok és a német lovasság között. 211 Österreichische Nationalbibliotek Handschriftensammlung. Series nova. II. 358. Vasvári sk. írása, Szemere Bertalan és Madarász László aláírásával. (Hermann Róbert közlése.) 212 így nem szerepel azok névjegyzékében, akik felvették fizetésüket. MOL H 22. Duschek Fe­renc iratai. 2. csomó, III. sorozat. Vasvári 1848. október-decemberi tevékenységére Hermann, Vas­vári 51-56. 213 Életképek 1848. július 9. A márciusi ifjak 1988. 279. 214 Életképek 1848. július 9. A márciusi ifjak 1988. 278. 215 PH 1848. április 19. PAt III. 99-100.

Next

/
Oldalképek
Tartalom