Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1173 datni, hogy az óhajtott célra lenne-e ideje pár órát szentelni. - Tagadó választ nem várunk. Szeretnénk kegyeddel személyesen beszélhetni.”54 Feltehetően ekkor kaphatta meg Auguste de Gerando feleségének, Teleki Emmának (Blanka húgának) március 20-án a Szatmár megyei Hosszúfalváról írott levelét. Párizsba utazott férje nevében kérte Vasvárit (akit a szövegből kitetszően már ismert), hogy keresse meg Emich könyvkiadót. Férje Emichre bízta, hogy intézze franciául megjelent munkájának német kiadását. A kézirat már három hónapja megérkezett a Campe kiadóhoz, de a munka megjelenéséről semmi hír. Keresse meg Emichet, hogy az biztos embert küldjön Hamburgba, aki a munka azonnali kinyomatását és elhozatalát intézze. A könyvnek a pozsonyi országgyűlés tartama alatt kell megjelennie. Ha az országgyűlés eloszlása után jelenne meg, „minden hatása elveszne”. Emich ne kímélje a költségeket, mert „jobb költeni, mint célt nem érni”.55 Március 23-án Pulszky és Vasvári gyorskocsival mehettek Pozsonyba, s Vasvári azonnal visszatért. (Nem tudjuk, volt-e valami külön megbízatása.) De így is nehezen érthető, hogy 24-én délután miként vehetett részt a választmány ülésén, ahol a volt kormánytisztviselők kártalanításáról, illetve egyes korábbi államtanácsosoknak (a törvénytervezet értelmében elgondolt) alkalmazásáról volt szó. A Marczius Tizenötödike tudósítása szerint Vasvári elítélte az utóbbi elgondolást a következő sajátos érveléssel: „Saturnushoz hasonlítottak ők, így ettek meg ők is minket az abszolutizmus határtalan torkával, nyomorult zsoldosok, egyik és másik tábornak is készséggel fölajánlják szolgálataikat, ezekre a minisztériumnak szüksége nem lehet, [s] nagylelkűség ily esetben nemzeti bűn”.56 Március 26-án délelőtt volt a pesti nemzetőrség felavatása a Nemzeti Múzeumnál. Az erről szóló tudósítások nem említik Vasvárit. Délután a megyei választmány ülésén fontos kérésről folyt vita, amelyet a Marczius Tizenötödike közlése alapján jól ismerünk. A vita a választójogról szólt, amelyet Nyáry Pál indított el azzal az értesülésével, hogy az országgyűlés érintetlenül akarja hagyni a nemesség választójogát. Perczel Mór szerint a rendek ezt azért teszik, VASVÁRI PÁL KRITIKAI ÉLETRAJZÁHOZ 54 A levél folytatásban Lóvéi Klára azt kéri, hogy ha nem tud jönni, tudassa elhatározását barátjával (ez nyilván az a személy, aki Vasvárit az oktatásban helyettesíti), vagy hagyjon levelet szállásán, s azért délután elküldenének, (az idézett mondatban a szeretnénk helyett eredetileg szeretnék volt.) A levél alján pótlólag író ónnal tájékoztatás: „Barabásnak szombaton reggel 8 órától 12-ig van üres ideje”. Vasvári iratai 49. Sáfrán, Teleki Blanka 538. 55 A levél befejezése: „A Fejér úr eljárásától minden jót remélvén és feletét esedezvén maradok szíves szolgája DGné”. Címzése: „Fejér Pálnak Teleki Blanka intézete tanárának tisztelettel / Pesten.” Vasvári iratai 47. Források 31-32. De Gerando 1848-ban Párizsban megjelent munkájának címe: L’esprit publique en Hongrie depuis la revolution frangaise. A magyar fordítás: Politikai közszellem Magyarországban a francia forradalom óta. A szabadságeszmék története 1790-től 1847-ig. A munka fordítását Teleki Emma végezte, amit bizonyít a Martonvásáron kelt, dátum nélküli sürgető levele, amelyben Vasváritól az elolvasott íveknek a visszaküldését kéri. Vasvári iratok 273-274. Ld. még Rubin Péter, Francia barátunk Auguste De Gerando (1819-1849). Bp. 1982. 85-86. A kötet magyarul csak 1848 őszén jelent meg. 56 MT 1848. március 25. Egyébként Pulszky március 25-én számolt be kiküldetéséről, a sajtótörvény enyhítéséről, valamint Batthyánynak arról a rendelkezéséről, amely a közcsend és rend fenntartásával (az este érkező) Szemere Bertalan és Klauzál Gábor kijelölt minisztereket, valamint Pulszkyt és Nyáryt, mint leendő miniszteri osztályfőnököket bízta meg. MT 1848. március 25. (Nyáry nem vállalta a megbízatást.) Ez volt az ún. Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány.
