Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
1168 URBÁN ALADÁR jen a király! Alkotmányos reform, szabadság és egyenlőség, béke és rend!”34 A másik kiáltvány beszámolt arról, hogy a városi tanács „egy szívvel, egy akarattal” elfogadta a 12 pontot. A továbbiakban tudatta a közgyűlés határozatait. Az elsőt szó szerint közöljük. „Pestváros iménti közkívánatait egy választmány haladéktalanul személyesen terjessze elő az ország rendéinek, ő felségét pedig hódolva szeretett királyunkat pedig kérje meg, hogy az országgyűlést minél előbb Pestre tegye át.” (Kiemelés utólag.) A második pont szerint a közgyűlés az alólírt választmányt bízta meg, hogy a rendfenntartásáról célszerűen intézkedjék. Ennek érdekében átmenve Budára, a Helytartótanácsnál kieszközölte a cenzúra megszüntetését, s elérte, hogy a katonaság a rend fenntartásába ne avatkozzon. Ezt a választmány intézkedésére az 1500 fővel megnövelt polgárőrség biztosítja. Végül a Budán őrzött státusfogoly Táncsics Mihályt szabadon bocsátották. Budapest a törvény és a rend korlátáit nem sértette meg, a rend fenntartása hazafias érzelmű polgárai kezében van, s reméli, hogy ebben az egész haza követni fogja.35 A március 15-én kiküldött bizottmány küldöttséget szervezett, amely a határozat értelmében megfogalmazta a város Bécsbe és Pozsonyba indítandó küldöttségének feladatait. Eszerint a) a királyt (és felsorolt családtagjait) meg kell kérni, hogy az országgyűlést még ez évben Pestre tegye át; b) tisztelegve a nádornál, kérje hozzájárulását az előbbiekhez; c) a közgyűlés által elfogadott pontokat (a 12 pontot) az országgyűléshez intézett folyamodvány formájában adja át az országgyűlés elnökének; d) eszközölje ki a kezesség mellett szabadon bocsátott Táncsics Mihály számára az amnesztiát. Az előterjesztők azonnal mellékelték a küldöttség tagjaira tett név szerinti javaslatukat. Elén Szepessy Ferenc polgármesterrel, mint elnökkel. A lista 37 nevet tartalmaz, a városi közgyűlés tagjait, neves polgárokat. Megtalálható Eötvös József és Vörösmarty Mihály neve is. A javasoltak között szerepel Vasvári (az előterjesztő nem tudta a keresztnevet), a márciusiak közül továbbá Jókai Mór, Bulyovszky Gyula és Irányi Dániel. (Petőfi nevét nem említi az előterjesztés.) A névsor végén a megjegyzés, hogy a küldöttség szónoka Szepessy Ferenc és Bállá Endre főjegyző. Továbbá, hogy a szónokok az általuk tartandó szónoklatot az egész küldöttséggel előre közlik.36 A közgyűlésnek volt még két, a témát érintő egyidejű határozata. Az egyik szerint Buda városát azonnal fel kell szólítani, hogy „aránylagosan” szintén nevezzen ki tagokat, tudassa azok nevét, illetve nevezze meg az elnököt. A másik határozat értelmében a gyűlés elképelhetőnek tartotta az országgyűlés Pestre települését, ezért felhatalmazta Szekrényessy Endre főkapitányt, hogy számolva ezzel a lehetőséggel, gondoskodjék a képviselők elhelyezéséről és élelmezéséről.37 34 Nyomtatványok. Kéry, Napi krónikák 165-166. Aláírások: Rottenbiller Leopold, elnök, s további 10 név, köztük Klauzál, Nyáry, Irinyi József, Vasvári és Petőfi. 35 Nyomtatványok. Kéry, Napi krónikák 164-165. Aláírások: Rottenbiller Leopold elnök, Klauzál Gábor, Nyáry Pál, Egressy Sámuel, Irinyi József, Staffenberger István, Molnár György, Irányi Dániel, Irinyi József, Vasvári Pál, Petőfi Sándor, Tóth Gáspár, Gyurkovics Máté, Kacskovics Lajos. 36 Budapest Főváros Levéltára. Pest város lt. Közgyűlési jkvek. 1848:4312. 37 Pest város lt. Közgyűlési jkvek. 1848:4814; 4815. A sajtó szerint a budai tanács még aznap csatlakozott. PH 1848. március 17. Nem tudva ezekről az intézkedésekről, a pesti Rendre Ügyelő Választmány ülésén Vasvári vetette fel, hogy Budát szólítsák fel a csatlakozásra. Ezt Irányi Dánielre
