Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Urbán Aladár: Vasvári Pál kritikai életrajzához. Források és tanulmányok Vasvári Pálról V/1159
VASVÁRI PÁL KRITIKAI ÉLETRAJZÁHOZ 1161 megjelent repertórium. A 0.10 iratfolyómétert kitevő anyag tagolása megőrizte a Thallóczy idején elkészült, nem túl informatív felosztást.6 1980-as években ezt a felosztást megszüntették, reálisabb tagolást hoztak létre, s az oldalszámozást (paginálást) egységesen végigvezették az egész anyagon. A két világháború között, 1918-19 árnyékában nem volt téma 1848-49. forradalmi hagyományainak kutatása. Egyetlen bíztató címmel találkozunk az elsősorban könyveket ismertető Literatura folyóiratban. Elolvasva a kétoldalas írást, világos, hogy a szerzőnek az Életképek 1848. évi kötetével kapcsolatos olvasmányélményéről van szó.7 Ismerünk egy széles anyaggyűjtésen alapuló, az 1848-ig terjedő eseményekkel, a társadalmi, politikai és irodalmi kérdésekkel foglalkozó monográifát, amelyben azonban Vasvári neve csak egyszer szerepel, megemlítve, hogy a Honderű közölte első írásait.8 A második világháború után 1848 centenáriuma lehetőséget teremtett Kossuth kultuszának és a forradalmi hagyományok felélesztésére. Az ünnepi rendezvényeken vagy felvonulásokon Kossuth, Petőfi, Vasvári és Táncsics képeit láthattuk. Ezek közül Vasvári megismertetése határozottan szükséges volt, mert személye és tevékenysége valójában nem volt ismert. A feladat a baloldali ifjúsági mozgalomhoz tartozó, 22 éves Fekete Sándornak jutott. O már 1948-ban az Országos Levéltár Vasvári iratai alapján publikált egy kis kötetet, amely Vasvári történelemszemléletét, politikai írásait és jegyzeteit adta közre, valamint közölte a legfontosabb négy beszédet.9 A témát feldolgozó következő kötet ugyancsak Fekete Sándor munkája. Alapos anyaggyűjtés után (400 lábjegyzet) színvonalas összefoglalást nyújtott a márciusi fiatalokról. A vállalkozás a Magyar Történelmi Társulat centenáris pályázatán elnyerte az első díjat.10 Egy éven belül megjelent a szerző kis összefoglaló kötetet Vasvári Pálról, ismertetve ifjúságát, részvételét a forradalomban és a fegyveres harcban.11 Fekete Sándornak öt év múlva megjelent Vasvári válogatott írásait tartalmazó kötete, amelyhez összeállítója elemző bevezetést írt. A kötet számos újdonságot tartalmazott, mindenekelőtt az addig ismeretlen szövegű „Zrínyi Miklós a költő” című tanulmányt. Ezzel Vasvári a Kisfaludy Társaság 1847. évi pályázatán megnyerte az első díjat. Több részletet találunk a „Történeti Név6 Fábián Istvánná, az 1848-1849-i minisztériumi levéltár. Kézirat. A Magyar Országos Levéltár kiadványa. Bp. 1969. 146. (A levéltár rendezésének áttekintése uo. 9-11.) 7 Tamás Ernő, Vasvári Pál - a közíró és történet-bölcselő. A márciusi napok elfeledett újságcikkei. Literatura. 1938. 101-102. A szerző szerint, aki újságíró, Vasvári őszintén hitte, hogy a francia forradalom ideális eszméi megtestesülhetnek a magyar nép javára. 8 Farkas Gyula, A „Fiatal Magyarország” kora. Bp. 1932. Magyar Szemle könyvei V A Révai Nagy Lexikonában nincsen Vasvári Pál címszó. 9 Vasvári Pál válogatott politikai írásai. Szerk. Fekete Sándor. Bp. 1948. 10 Fekete Sándor, A márciusi fiatalok Bp. 1950. A munka az elvárásnak megfelelően erősen kritizálta a Batthyány-kormányt, követve a Marczius Tizenötödike szemléletét. Feltehetően a lektor megjegyzése alapján a 230. oldal után figyelmeztetés olvasható. Eszerint a kötet alapján téves volna azt hinni, hogy a márciusi ifjúság fő ellensége a liberális nemesség lett volna. Ezek az erők a márciusiakkal a frontvonal egyik oldalán álltak, míg a másik oldalon „a labanc arisztokrácia”. Ez az értekezés foglalkozott először azzal az állítással, hogy az 1848-as radikálisok a „szociális köztársaság” hívei voltak. (211-217., 222-229.) 11 Fekete Sándor, Vasvári Pál (1826-1849). Bp. 1951. A 80 oldalas kötetkének egynegyede teoretikus fejtegetés, amely szerint Vasvári volt a szocializmus első magyar előfutára.
