Századok – 2013

KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093

A CENTRALISTÁK KÉSZÜLŐDÉSE AZ 1847-ES ORSZÁGGYŰLÉSRE 1133 dűl a büntetőtörvénykönyv nem szerepelt. Eötvös azonban ezt is igyekezett a Nyilatkozatból levezetni, és a büntetőtörvénykönyvet az ellenzéki dokumen­tum által is célként kitűzött törvény előtti egyenlőség felé történő fontos lépés­ként értelmezte.200 Eötvös tehát az adott pillanatban csupán a büntetőtörvénykönyvvel kí­vánta bővíteni a reformellenzék által az Ellenzéki nyilatkozatban kijelölt politi­kai pozíciót. Igaz, a teendőket részleteiben tárgyalta cikkeiben, amit a Nyilat­kozat terjedelmi korlátok, és a belső viták elkerülése miatt nem tehetett meg. E részletekben Eötvös véleménye helyenként eltért a municipalistákétól. Az örökváltság tárgyalása során például kimondta, hogy annak célszerű rendezé­sére csakis az országgyűlés készíthet javaslatot. Az indítvány megtételéhez ugyanis „az ország’ különböző vidékei’ viszonyainak teljes ismerete” szüksé­ges.201 Ezzel pedig csak az országgyűlés rendelkezik. Eötvös ezzel burkoltan újra a centralizáció szükségességére hívta fel a figyelmet. Keményhez hasonlóan tehát Eötvös csak az Ellenzéki nyilatkozat aláírá­sát követően vállalkozott arra, hogy a municipalistákétól eltérő elveket ismer­tessen a Pesti Hírlapban. Pedig az 1846 folyamán az ellenzéki konferenciáktól távol maradó Eötvös a tárgyalt időszakban már újra fontos szerepet vállalt eze­ken.202 A municipalista vezetők pedig rendszerint előzékenyen bántak vele. Egy 1847. március 14-én kelt titkosrendőri jelentés szerint az ellenzéki vezérkar úgy döntött, hogy Eötvöst Buda, Szalayt pedig Zólyom követévé kell választa­ni.203 Ez a határozat értelmezhető a municipalista vezetők centralisták irányá­ba tett gesztusaként, hiszen Eötvös és Szalay így bekerültek volna az alsóház­ba. Ám mivel városi követként nem rendelkeztek volna szavazati joggal, jelen­létük nem vitt volna közelebb a centralisták által kívánt eredmények elérésé­hez. Az 1847. március 15-ei tanácskozás után azonban Eötvös egyértelműen a reformellenzék vezetőinek sorába emelkedett. Az értekezleten ugyanis Kossuth kijelentette, hogy törekedni kell a kormányfelelősség megvalósítására.204 Eöt­vös válaszában szintén közeledni próbált Kossuth álláspontjához, és egyetér­tését fejezte ki az elhangzottakkal kapcsolatban. Kijelentette, hogy az adott kö­rülmények között ő is a megyerendszerben keresi az alkotmányos garanciákat, és azt még kinövéseiben is tiszteli. A kormányzatot ugyanakkor élesen bírálta. Megállapította, hogy a Helytartótanács helyett az idegen befolyás alatt álló 200 A törvény előtti egyenlőség az Ellenzéki nyilatkozatban: Pest, 1847. június 7. Az ellenzéki nyilatkozat Deák Ferenc által összefoglalt végleges szövege. In: KLÖM. XI. 155. 201 *** [Eötvös József]: Teendőink. XV (Örökváltság). PH. 1847. október 28. 974. sz. 277.; ua. In: Uó: Reform és hazafiság. II. i. m. 415-420. 202 Eötvös 1846-ban csak a június eleji tanácskozáson vett részt. (Fenyő A centralisták i. m. 343.) Kemény szerint Eötvös 1846-ban még barátait is ritkán látogatta meg. Kemény Zsigmondi: Forradalom után. In: Uő: Változatok a történelemre. (Kemény Zsigmond Művei.) Szerk. Tóth Gyu­la, Bp. 1982. 181-373. Az adatot lásd 263. Lásd még Fenyő /.: A centralisták i. m. 343. 203 2 00. Pest, 14. März. 1847. In: KLÖM. XI. 274. 204 Titkos jelentés a március 15-i ellenzéki tanácskozások lefolyásáról. In: KLÖM. XI. 122-125.; Részlet ismeretlen leveléből, amelyben beszámol a március 15,-i ellenzéki konferencia és az ugyanakkor tartott konzervatív tanácskozás eseményeiről. In: KLÖM XI. 128-130.; Fenyő /.: A centralisták i. m. 344.

Next

/
Oldalképek
Tartalom