Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
A CENTRALISTÁK KÉSZÜLŐDÉSE AZ 1847-ES ORSZÁGGYŰLÉSRE 1133 dűl a büntetőtörvénykönyv nem szerepelt. Eötvös azonban ezt is igyekezett a Nyilatkozatból levezetni, és a büntetőtörvénykönyvet az ellenzéki dokumentum által is célként kitűzött törvény előtti egyenlőség felé történő fontos lépésként értelmezte.200 Eötvös tehát az adott pillanatban csupán a büntetőtörvénykönyvvel kívánta bővíteni a reformellenzék által az Ellenzéki nyilatkozatban kijelölt politikai pozíciót. Igaz, a teendőket részleteiben tárgyalta cikkeiben, amit a Nyilatkozat terjedelmi korlátok, és a belső viták elkerülése miatt nem tehetett meg. E részletekben Eötvös véleménye helyenként eltért a municipalistákétól. Az örökváltság tárgyalása során például kimondta, hogy annak célszerű rendezésére csakis az országgyűlés készíthet javaslatot. Az indítvány megtételéhez ugyanis „az ország’ különböző vidékei’ viszonyainak teljes ismerete” szükséges.201 Ezzel pedig csak az országgyűlés rendelkezik. Eötvös ezzel burkoltan újra a centralizáció szükségességére hívta fel a figyelmet. Keményhez hasonlóan tehát Eötvös csak az Ellenzéki nyilatkozat aláírását követően vállalkozott arra, hogy a municipalistákétól eltérő elveket ismertessen a Pesti Hírlapban. Pedig az 1846 folyamán az ellenzéki konferenciáktól távol maradó Eötvös a tárgyalt időszakban már újra fontos szerepet vállalt ezeken.202 A municipalista vezetők pedig rendszerint előzékenyen bántak vele. Egy 1847. március 14-én kelt titkosrendőri jelentés szerint az ellenzéki vezérkar úgy döntött, hogy Eötvöst Buda, Szalayt pedig Zólyom követévé kell választani.203 Ez a határozat értelmezhető a municipalista vezetők centralisták irányába tett gesztusaként, hiszen Eötvös és Szalay így bekerültek volna az alsóházba. Ám mivel városi követként nem rendelkeztek volna szavazati joggal, jelenlétük nem vitt volna közelebb a centralisták által kívánt eredmények eléréséhez. Az 1847. március 15-ei tanácskozás után azonban Eötvös egyértelműen a reformellenzék vezetőinek sorába emelkedett. Az értekezleten ugyanis Kossuth kijelentette, hogy törekedni kell a kormányfelelősség megvalósítására.204 Eötvös válaszában szintén közeledni próbált Kossuth álláspontjához, és egyetértését fejezte ki az elhangzottakkal kapcsolatban. Kijelentette, hogy az adott körülmények között ő is a megyerendszerben keresi az alkotmányos garanciákat, és azt még kinövéseiben is tiszteli. A kormányzatot ugyanakkor élesen bírálta. Megállapította, hogy a Helytartótanács helyett az idegen befolyás alatt álló 200 A törvény előtti egyenlőség az Ellenzéki nyilatkozatban: Pest, 1847. június 7. Az ellenzéki nyilatkozat Deák Ferenc által összefoglalt végleges szövege. In: KLÖM. XI. 155. 201 *** [Eötvös József]: Teendőink. XV (Örökváltság). PH. 1847. október 28. 974. sz. 277.; ua. In: Uó: Reform és hazafiság. II. i. m. 415-420. 202 Eötvös 1846-ban csak a június eleji tanácskozáson vett részt. (Fenyő A centralisták i. m. 343.) Kemény szerint Eötvös 1846-ban még barátait is ritkán látogatta meg. Kemény Zsigmondi: Forradalom után. In: Uő: Változatok a történelemre. (Kemény Zsigmond Művei.) Szerk. Tóth Gyula, Bp. 1982. 181-373. Az adatot lásd 263. Lásd még Fenyő /.: A centralisták i. m. 343. 203 2 00. Pest, 14. März. 1847. In: KLÖM. XI. 274. 204 Titkos jelentés a március 15-i ellenzéki tanácskozások lefolyásáról. In: KLÖM. XI. 122-125.; Részlet ismeretlen leveléből, amelyben beszámol a március 15,-i ellenzéki konferencia és az ugyanakkor tartott konzervatív tanácskozás eseményeiről. In: KLÖM XI. 128-130.; Fenyő /.: A centralisták i. m. 344.
