Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
A CENTRALISTÁK KÉSZÜLŐDÉSE AZ 1847-ES ORSZÁGGYŰLÉSRE 1131 lennek titulálta, és mint ilyet, figyelemre sem méltatta.182 A szinte csak személyeskedésre szűkülő vita ezzel véget ért.183 Arra pedig nincs adat, hogy a két lap a vizsgált időszakban többször is ilyen éles vitába keveredett volna. Eötvös a Teendőink ben a képviseleti beszédmódot használva, az ellenzék egésze nevében írta: „miután elleneink nemcsak szándékaikat, hanem ritka nyiltsággal azon országos tacticát is élőnkbe adták, mellyel magoknak az egyes megyékben többséget akarnak szerezni: mi is nyiltan [...] bevalljuk azt, mit a’ jelen körülmények között tenni akarunk”.184 A tennivalók ismertetését az ellenzék nevének elemzésével kezdte. Széchenyi szerint ugyanis a „zsarnokság’ ideálja”, hogy az ellenzék az ellenőri szerep mellett a kormányét is meg akarja szerezni, és többségre törekszik. Eötvös viszont rámutatott, hogy az ellenzék név csak a párt pillanatnyi állását fejezi ki, nem elveit. Nincs a világon olyan párt, mely csupán a kormány tevékenységének ellenőrzését tűzte volna ki célul, így ha a körülmények változnak, az ellenzéki jelleg is változni fog. Széchenyi szerint viszont az ellenzék és a kormány helycseréje Magyarországon elképzelhetetlen, amiből Eötvös azt a következtetést vonhatta le, hogy a grófnak ,,a’ magyar nemzet’ alkotmányosságáról igen különös fogalmai lehetnek”,185 186 vagyis — mai fogalmakkal élve — Széchenyi nem tette magáévá a parlamenti váltógazdaság eszméjét. Ez mind a centralisták, mind a municipalisták eszmerendszerének részét képezte, így Eötvös Széchenyi műve révén cikksorozatában kidomboríthatta a két ellenzéki csoportosulás elvi közösségét. Mindemellett Eötvös helyenként a municipalisták által gyakrabban használt alkotmányos nemzet beszédmódjával is élt, például, mikor kiemelte, hogy pártjának céljai „fnjemzetiség, alkotmányos szabadság ’s törvényes függetlenségünk’ fentartása ’s kifejtése”.186 A cikksorozat harmadik darabja pedig az 1847. márciusi ellenzéki konferencia nyilatkozatának szellemiségét tükrözte.187 Eötvös ugyanis kijelentette: mindent, ami az ellenzék céljai eléréséhez közelebb visz, jöjjön az bárkitől is, az ellenzék elfogadja. Ha a kormány Széchenyi állításának megfelelően valóban a reformok útjára lépett, az ellenzék vele is hajlandó együttműködni. 182 Rövidke nyilatkozat. H. 1847. május 14. 143. sz. 628-629. 183 A vitát részletesen elemzi Deák Agnes: A koronás Wargha. Egy kettős ügynök Kossuth és a császári rendőrség szolgálatában. Bp. 2010. 60-62. 184 *** [Eötvös József]: Teendőink. I. PH. 1847. május 13. 879. sz. 307.; ua In: Uő: Reform és hazafíság. II. i. m. 341-344. Már Fenyő István is rámutatott, hogy Eötvös valódi célja olyan „elemző és definiáló” számvetés elkészítése volt, „amely félreérthetetlenül az ország elé állítja a tennivalókat”. (Fenyő I.: A centralisták i. m. 350.) 185 *** [Eötvös József]: Teendőink. II. PH. 1847. május 14. 880. sz. 313.; ua. In: Uő: Reform és hazafíság. II. i. m. 345-348. A sorozat negyedik darabja ugyanilyen értelemben nyilatkozik az ellenzékiség mibenlétéről. (*** [Eötvös József]: Teendőink. IV PH. 1847. május 27. 886. sz. 339.; ua. In: Uő: Reform és hazafíság. II. i. m. 354-359.) 186 Ezt a sorozat több darabjában is hangsúlyozza: *** [Eötvös József]: Teendőink. I. PH. 1847. május 13. 879. sz., 307.; ua. In: Uő: Reform és hazafíság. II. i. m. 341-344.; *** [Eötvös József]; Teendőink. II. PH. 1847. május 14. 880. sz. 313.; ua. In: Uő: Reform és hazafíság. II. i. m. 345-348.; *** [Eötvös József]: Teendőink. IV PH. 1847. május 27. 886. sz. 339.; ua. In: Uő: Reform és hazafiság. II. i. m. 354-359. 187 *** [Eötvös József]: Teendőink. III. PH. 1847. május 23. 885. sz. 333.; ua. In: Uő: Reform és hazafíság. II. i. m. 348-354.
