Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
A CENTRALISTÁK KÉSZÜLŐDÉSE AZ 1847-ES ORSZÁGGYŰLÉSRE 1129 veknek megfelelően fejtette ki, hogy a városok belrendezését az országgyűlési szavazatjogtól el kell választani. Ezt Csengeryhez hasonlóan olyan választási törvény segítségével képzelte el, mely cenzusos alapon tette volna a követet a város lakóinak képviselőjévé.169 E törvény eredményeképpen pedig az utasítási jog — amit a centralisták megszüntetendőnek véltek, a municipalisták viszont nem — magától elhalna.170 Ez az érvelés azonban nem lehetett túl meggyőző a reformellenzék zöme előtt, akik a centralista alapú városi rendezést is elutasították. Cikksorozatában Trefort a konzervatívokkal vitázva a közjó előmozdítása érdekében a municipalisták által gyakran alkalmazott republikanizmus politikai nyelvét használva megjegyezte: ,,A’ nép’ életéből kell a’ törvényeknek fejlődni: ezt mondja sok conservativ. Ha e’ szavakkal azt akarnák mondani, hogy mit a’ nép igazságosnak és jónak elismer, ’s mi üdvére szolgál, azt törvénybe kell foglalni, alig lehetne kifogásunk e’ nézet ellen”.171 Nép alatt azonban nyilvánvalóan nem csupán a nemességet, hanem a magyarországi társadalom többi osztályát is értette, és a közjót szolgáló törvényekkel mindegyikük felemelkedését el kívánta érni. A centralisták által ritkán használt republikánus politikai nyelvet tehát a municipalisták szokásának megfelelően ki is nyitotta a nemességen túlmutató republikanizmus irányába. Trefort tehát nemcsak kívánatai nagy részében, de e helyütt még beszédmódjában is igazodott a reformellenzék megyerendszert védelmező szárnyához. Az adóügy alatt Trefort a nemesi adómentesség eltörlése és a közteherviselés megvalósítása mellett évi tizenhárommillió forint adó befizetését is értette,172 aminek egy részét indirekt adó útján kívánta előteremteni. Az indirekt adó fajtái közül a dohánymonopóliumot elvetette, és egy korábbi Pesti Hirlapos cikkre utalva a földbirtok szerződések belajstromzási bélyegdíját, a szeszégetési és a húsfogyasztási adót ajánlotta.173 A dohánymonopólium bevezetése ellen nemcsak Trefort — illetve a centralisták közül Csengery —, hanem Kossuth is tiltakozott, így az ezzel kapcsolatban írtakat a reformellenzék zöme sem kifogásolhatta.174 * Látható tehát, hogy a legközelebbi feladatok meghatározásakor Trefort is jobbára az ellenzék egésze által elfogadott elveket ismertetett, miközben érvkészletében és nyelvhasználatában is többször igazodott az oppozíció zöme ál169 Csengery elképzelését lásd fentebb. 17° q [Trefort Ágoston]: Legközelebbi feladatunk. V PH. 1847. március 4. 840. sz. 145. 171 0 [Trefort Ágoston]: Legközelebbi feladatunk. IV PH. 1847. február 18. 832. sz. 109. 172 O [Trefort Ágoston]: Legközelebbi feladatunk I. PH. 1847. január 26. 819. sz. 57. 173 A korábbi cikk: T. A. [Trefort Ágoston]: Indirect adó. II. PH. 1845. január 16. 422. sz. 31. 174 Trefort korábbi írásai, melyekben a dohánymonopólium ellen foglalt állást: T. Á. [Trefort Ágoston]: Vámügy és a’ B. P Híradó. PH. 1845. július 20. 506. sz. 45.; T. Á. [Trefort Ágoston]: Vámügy. PH. 1845. október 31. 565. sz. 289. Kossuth és Csengery állásfoglalására lásd például: Kossuth Lajos: Vámügy. H. 1846. május 22. 41. sz. 699-700.; [Csengery Antal]: A’ vámügy és dohánymonopolium. PH. 1846. augusztus 23. 731. sz. 123. [Csengery Antal]: Dohányügy. I—II. PH. 1846. november 19. 781. sz. 333.; PH. 1846. november 22. 783. sz. 341.; ** [Csengery Antal]: Még egypár szó a’ dohányügyben. I—II. PH. 1846. december 15. 796. sz. 393.; PH. 1846. december 22. 800. sz. 409.; x. y. [Csengery Antal]: A’ B-R Híradó legújabb tacticája a’ dohánymonopolium és indirect adók körül. PH. 1847. július 29. 922. sz. 65.
