Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
A CENTRALISTÁK KÉSZÜLŐDÉSE AZ 1847-ES ORSZÁGGYŰLÉSRE 1117 A cikksorozatban Szalay már nem követte az alkotmányos nemzet politikai nyelvének abszolutizmusellenes érvelését. írásában ráadásul csak akkor törekedett a municipalisták megnyugtatására, mikor azzal érvelt, hogy az évenkénti országgyűléssel a municípium életereje nem sérül. Ez arra utalhat, hogy 1847. február végén a jogtudós már bátrabban nyúlt vissza a centralista elvekhez, mint 1847. január elején. Ez vagy annak volt köszönhető, hogy a centralisták cikkei ekkor már nem váltottak ki akkora felháborodást, mint 1844-45- ben, vagy annak, hogy az utasítások eltörlésének eszméje egyre jobban terjedt,115 így nyíltan lehetett érvelni emellett. A szöveg azonban ezúttal is arra törekedett, hogy a centralista eszméket elfogadtassa a reformellenzék zömével. Emiatt olvasható benne Beöthy Szalayéval egyező véleménye, és emiatt állítja a cikksorozat harmadik része, hogy már a rendek többsége sem becsüli többre az utasítási rendszert „egy kurta forintnál”. Szalay úgy vélte azonban, hogy a megyei közönség még mindig az utasítások pártján áll. Az ő meggyőzésükre hivatkozott Szemere Bertalan követjelentési beszédére, valamint Perczel Mór előző országgyűlésen mondott beszédeire, melyekben szintén az utasítások eltörléséről esett szó. Szalay mindeközben kijelentette, hogy a legjobb utasításkészítő az időszaki sajtó, így mindenekelőtt „üdvös sajtótörvényt” kellene kieszközölni.116 Ez szintén elősegíthette a cikkek municipalisták általi elfogadását, hiszen a sajtószabadság mindkét csoport fogalomrendszerének részét képezte, ahogyan maga az írásokban propagált fő elv, az évenkénti országgyűlés is. Március 16-án induló és a választási jogot vizsgáló cikksorozatában azonban már egyáltalán nem alkalmazta a korábbi cikkeiben látott fogásokat.117 A sorozat megjelenését csupán az olvasók tájékozatlanságával indokolta, hogy aztán rögtön a tárgyra térjen. Ráadásul tisztán centralista alapokon állva fejtette ki elveit. A cikksorozat második darabja elején írta például az első rész eredményeit összefoglalva: „Minapi czikkelyemben azon elvet állitottam fel: hogy a’ választási jog nem ollyatén, melly nélkül a’ társaság’, a’ státus’ tagja még csak nem is gondoltatható, hanem ollyas, mellyet a’ társaság, a’ státus, legjobb belátása szerint vagy megadhat egyes tagjainak, vagy megvonhat tőlök.”118 Ezzel nyíltan ellentmondott a kossuthi szabadságértelmezésnek, mely kölcsönösséget feltételezett a személyes szabadságjogok és a politikai jogok között.119 Még ugyanebben az írásban Szalay értelmi biztosítékot is követelt a választási joghoz, ami a municiaplisták eszmerendszerére nem volt jellemző.120 115 Lásd lentebb. 116 Sz. L. [Szalay László]: Évenkinti országgyűlés, ’s utasítási rendszer. III. PH. 1847. március 7. 842. sz. 155.; ua. In: Uő: Publicistái dolgozatok. II. i. m. 79-282. 117 Sz. L. [Szalay László]: Tájékozás a’ választási jog’ mezején. I-X. PH. 1847. március 16. 847. sz. 175.; PH. 1847. április 16. 864. sz. 247.; PH. 1847. április 25. 869. sz. 267.; PH. 1847. május 2. 873. sz. 283.; PH. 1847. május 16. 881. sz. 317.; PH. 1847. június 18. 899. sz. 397.; PH. 1847. július 4. 908. sz. 9.; PH. 1847. július 22. 918. sz. 49.; PH. 1847. július 27. 921. sz. 61.; PH. 1847. augusztus 10. 929. sz. 93. 118 Sz. L. [Szalay László]: Tájékozás a’ választási jog’ mezején. I. PH. 1847. március 16. 847. sz. 175. 119 Kossuth szabadságértelmezését lásd Dénes I. Z.: Szabadság - közösség i. m. 33-34, 42-43. 120 Ezt az Ellenzéki nyilatkozat megszületése után részletesen is tárgyalta. Sz. L. [Szalay László]: Tájékozás a’ választási jog’ mezején. VI-VII. PH. 1847. június 18. 899. sz. 397.; PH. 1847. július 4.. 908. sz. 9.
