Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
1110 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF eszmék hirdetését, mely fogalomhasználatát és érvkészletét tekintve is elfogadhatóbbnak tűnhetett a reformellenzék zöme előtt. A lap következő három számának vezércikke minden valószínűség szerint Csengery tollából származik. A szerkesztő ezekben jelölte ki a lapja által az év folyamán követendő irányvonalat. A városi ügy kapcsán írt Régi dal cím legalább olyan beszédes, mint a Szalay által címként választott Szót kérek!. Csengery így próbálhatta kifejezni, hogy az ellenzék által már régóta pártolt eszmék mellett fog érvelni. Fogalomrendszerét a municipalisták által használthoz igazította. Rámutatott, hogy csak a választójog kiterjesztésével tartható fenn a magyar nemzetiség és alkotmány.86 Ennek megnevezésére a reformellenzék többsége által alkalmazott, ,,a’ nép’ bevétele az alkotmányba” fordulatot használta, aminek tartalmát Eötvös egyik 1845-ös cikksorozatában87 és a Reformban is vitatta.88 A jogkiterjesztéshez vezető, nagy vonalakban körülírt reformprogram elemei között is csak olyanokat említett, melyeket a reformellenzék zöme is elfogadott: polgári földtulajdon, közteherviselés, törvény előtti egyenlőség, vagyonon illetve műveltségen alapuló választójog.89 Mondanivalóját tehát a municipalistákhoz hasonlóan az ősi alkotmány átértelmezésén alapuló nemesi republikanizmus — az alkotmányos nemzet — politikai nyelvén fejezte ki, miközben ki is nyitotta azt a nemességen túlmutató republikanizmus irányába. A városi ügyet azonban centralista alapon tárgyalta, ugyanúgy, ahogy az már első Pesti Hirlap-beli cikkeiben is szóba került.90 Ám az ezt alátámasztó érvelés 1847-ben mentesült a municipalistákkal vitázó részektől. 1845-ben Csengery elutasította azt az elképzelést, mely a városok szavazatjogának kérdését ,,a’ belrendezéstől függeszté föl” vagyis ,,a’ városokat előbb a’ megyékhez kiváná assimilalni”. Szerinte az alkotmányos garanciákat az egész nemzetnél kell keresni, így e garanciák biztosításakor a törvényhatósági élet további erősítése helyett ,,a’ számszerinti képviselet, a’ centralisatio’ tiszta formájára” kívánt támaszkodni. Ezért először országgyűlési szavazatjogot adott volna a polgárságnak, és csak azután rendezte volna a városok belügyeit, hogy arról ne „rólok nélkülök” szülessen döntés.91 A Csengery által 1845-ben e kérdésben kifejtett 86 O [Csengery Antal]: Régi dal. PH. 1847. január 5. 807. sz. 9. 87 E. [Eötvös József]: Népképviselet és annak akadályai. I—III. PH. 1845. május 1. 461. sz. 285.; PH. 1845. május 2. 462. sz. 289.; PH. 1845. május 4. 463. sz. 293. 88 Eötvös József: Reform. In: Uő: Reform és hazafiság. I. i. m. 461-463. Eötvös szerint nehezen lenne kivihető, hogy minden választásra jogosult a megyegyűléseken adja le a voksát. Ráadásul ez nem is biztosítja az egyéni szabadságot, így inkább a nyugaton honos képviseleti rendszert kellene behozni. 89 A vagyoni helyzeten alapuló választójogi cenzust a reformellenzék egésze elfogadta, ennek általános, a nemességre is kiterjedő alkalmazásához azonban csak a centralisták ragaszkodtak. Kecskeméti Károly: Magyar liberalizmus. 1790-1848. (Eszmetörténeti Könyvtár 10.) Bp. 2008. 253-257. Az általános cenzust Csengerynél lásd például Csengery Antal: Töredék eszmék a’ községek’ rendezése körül. III. PH. 1845. május 23. 473. sz. 337.; ua. In: Uő: Összegyűjtött munkái. IV i. m. 30-36. 90 Csengery szóban forgó cikkei: Csengery Antal: Városi ügy. I—III. PH. 1845. január 5. 419. sz. 9.; PH. 1845. január 26. 425. sz. 55.; PH. 1845. február 13. 430. sz. 96-97.; ua. In: Uő: Összegyűjtött munkái. IV i. m. 3-23.; Csengery Antal: Töredék eszmék a’ községek rendezése körül. I-IV PH. 1845. május 20. 471. sz. 329.; PH, 1845. május 22. 472. sz. 333.; PH. 1845. május 23. 473. sz. 337.; PH. 1845. május 25. 474. sz. 341.; ua. In: Uő: Összegyűjtött munkái. IV i. m. 23-36. 91 Csengery Antal: Városi ügy. II. PH. 1845. január 26. 425. sz. 55.
