Századok – 2013
KÉTSZÁZ ÉVE SZÜLETETT EÖTVÖS JÓZSEF - Gábori Kovács József: "Kinyilatkoztatom előre, hogy a, régi eretnek vagyok ma is". A centralisták önállósága és integrálódása az 1847-es Országgyűlésre való készülődéskor V/1093
1102 GÁBORI KOVÁCS JÓZSEF súlyozására legközelebb Fenyő István centralistákról szóló monográfiája vállalkozott.45 Azt azonban, hogy e lépés egy már korábban elkészített terv része volna, mostanáig senki sem vetette fel. Fenyő szerint a centralisták fokozódó politikai aktivitása „[mjindenekelőtt a konzervatív párt nagy lendülettel kibontakozó szervezkedésének” volt köszönhető.46 A konzervatívok ugyanis 1846. novemberi konferenciájukon aláírták a párttá szerveződésüket véglegesítő programot, melyben fő céljaikként a kormány támogatását és az ellenzék leszavazását tűzték ki. Az országgyűlési többség megszerzése érdekében pedig megkezdték pártjuk szervezését a megyékben is. Az ingadozók megnyerésére az ellenzék egyes kívánatainak átvételével belpolitikai reformokat hirdettek. Ráadásul 1847 januárjában Apponyi György kancellár is elkészítette saját programját. Ebben kijelölte az általa legfontosabbnak tartott kérdéseket, és részletes javaslatokat tett a magyarországi rend helyreállítására.47 (A konzervatívok ezalatt a feudális rendszer megszilárdítását értették.) Széchenyi pedig Politikai programúi töredékek című művében szólított fel a kormány támogatására.48 Mindennek következtében az ellenzékiek száma folyamatosan csökkent.49 Ugyanakkor a burgonyavész és a rossz termés következtében 1846-47-ben éhínség pusztított a hazai falvakban. Emiatt volt, aki attól tartott, hogy ha nem sikerül a következő országgyűlésen elfogadtatni az alapvető reformokat, Magyarországon is az 1846-os galíciai felkeléshez hasonló katasztrófák történhetnek.50 Mindezen események együttes hatása elkerülhetetlenné tette a jó ideje már a centralisták és Kossuth által is sürgetett párttá szerveződést, aminek szükségességét az azt addig ellenző Deák is belátta.51 Az ennek következtében megsokszorozódó feladatokból pedig a centralistáknak is ki kellett venniük a részüket. A politikai aktivitás fokozásának szükségessége azonban még nem indokolta volna, hogy a centralisták elszakadjanak a reformellenzék zöme által képviselt elvektől. Az eszmei elkülönülésre Eötvös 1845 novemberében Szalay Lászlóhoz írott levelei adhatnak magyarázatot,52 melyekből kiderül, hogy a 45 Fenyő A centralisták i. m. 343. 46 Fenyő I.: A centralisták i. m. 343. 47 1847. január 8. - Bécs. Gróf Apponyi György magyar kancellár az uralkodóhoz: a legközelebbi országgyűlésen tárgyalandó legfontosabb kérdések. In: A nagybirtokos arisztokrácia ellenforradalmi szerepe 1848-49-ben. I. Szerk. Bev. Andics Erzsébet. Bp. 1981. 218-250. Apponyi tervezetéről lásd még Andics Erzsébet: Metternich és Magyarország. Bp. 1975. 271-275.; Dénes I. Z.: Közüggyé emelt kiváltságőrzés i. m. 135-136. 48 Széchenyi István: Politikai programúi töredékek. Pest, 1847. 49 Lásd például Fenyő I.: A centralisták i. m. 343. 50 Lásd például [Csengery Antal]: [Az olvasóhoz.] PH. 1847. január 1. 805. sz. 1.; Kossuth Lajos: Adó. In: Ellenőr. Pohticai zsebkönyv. Szerk. Bajza József, Németország. 1847. 448-572. 51 Lásd például Molnár András: Deák Ferenc és az Ellenzéki nyilatkozat. In: Az Ellenzéki nyilatkozat és a kortársak. Tudományos emlékülés. Zalaegerszeg. 1997. június 7. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg. 1998. 15-25.; Kosáry D.: Kossuth Lajos i. m. 368.; Molnár András: Viam meam persequor. Batthyány Lajos gróf útja a miniszterelnökségig. Bp. 2007. 231-232.; Deák Ágnes-Molnár András: Deák Ferenc. (Tudomány-Egyetem). Bp. 2003. 65-69. 52 Eötvös József Szalay Lászlóhoz. 1845. november eleje. In: Eötvös József levelei Szalay Lászlóhoz i. m. 155-159; Eötvös József Szalay Lászlóhoz. 1845. november 15. In: Eötvös József levelei Szalay Lászlóhoz i. m. 163-166.
