Századok – 2013

KÖZLEMÉNYEK - Dévavári Zoltán: Szembesülés, alkalmazkodás és térkeresés. A Magyar Párt Megalapítása a Délvidéken (1921-1922) I/83

A MAGYAR PÁRT MEGALAPÍTÁSA A DÉLVIDÉKEN (1921-1922) 105 felvázolt állásponton állt. Abban voltak érdekeltek, hogy a kisebbségek — így a magyarok is — osztályhelyzetük szerint tagolódjanak be az államalkotó nagy tömegpártokba. Miután a formálódó Magyar Párt vezetői személyesen is találkoztak Pasic miniszterelnökkel, s Belgrád számára egyértelmű lett, hogy ebben a magyarok nem bizonyulnak partnernek, felerősödött a retorziós politika, amelyik a kiutasításokon, illetve a Varga György-féle kémperen túl elsősorban a magyar oktatási rendszer ellen intézett támadásban nyilvánult meg. A hatalmon lévő pártok és a kormányzat kísérletet tettek arra is, hogy az Alkotmány és a békeszerződések megsértése nélkül jogi úton zárják ki a kisebbségeket a választójogból. Ilyen helyzetben értelemszerűen a pártépítés folyamata nehézkesen haladt előre, amit súlyosbított a formálódó új magyar politikai elit tapasztalatlansága, járatlansága is. 1922 júliusában a belső feszültségek ismét felvetették a teljes passzivitás kérdését, sőt az esetleges szélsőbalra tolódás, a szerb ellenzékkel való kapcsolatfelvétel lehetőségét is. A szakadással fenyegető helyzetet végül kompromisszumos javaslattal sikerült rendezni. REALISATION, ACCOMODATION AND SEARCH FOR ASSOCIATES The Foundation of the Hungarian Party in Yugoslavia (1921-1922) by Zoltán Dévavári (Summary) The study deals with the Hungarians in the southern part of the historical kingdom, in the first years after they had been turned into a minority within Yugoslavia by the peace treaties ending World War I, focussing on the period preceding the organisation of the Hungarian Party and on the first phase of party building itself. With regard to the initial steps, the author presents in detail the debate which went on between the two important Hungarian political thinkers, Oszkár Jászi and János Dettre, on the pages of the Bácsmegyei Napló, and in which they first urged the Hungarians in Yugoslavia to acquiesce in the new situation. Consequently, the study describes the first phase of party-building (February to September 1922), which ended with the foundation of the Hungarian Party at Zenta. The author also examines the reactions of the political elite at Belgrade to the self-organisation of the Hungarians, analyses the program of the Hungarian Party, and also pays attention to those internal difficulties which were encountered by those engaged in the party organisation.