Századok – 2013
TANULMÁNYOK - Egry Gábor: Regionaliz mus, erdélyiség, szupremácia. Az Erdélyi Szövetség és Erdély jövője, 1913-1918 I/3
6 EGRY GÁBOR sárhelyt. A március 11-ére összehívott rendezvény célja a Brassói Egységes Magyar Párthoz hasonlóan a pártpolitikán felülemelkedő együttműködés volt, egy „erdélyi blokk", ezúttal azonban nem a helyi, hanem az erdélyi magyar érdekek képviseletére.9 A gyűlés ötlete, nyilván nem véletlenül, kedvező fogadtatásra talált a szerepeiket nemzeti egység jegyében éppen átformáló brassói magyar politikusok körében is, a Brassói Lapok vezércikke egyenesen a transzilvanizmus zászlóbontásáról beszélt.1 0 Bár Bethlen mozgalmának közvetlen folytatása nem támadt, az erdélyi képviselők helyi érdekek jegyében való összefogása az elkövetkező években is napirenden maradt. Annál is inkább, mivel a politikusok problémaérzékelésének a politikai ellentétek ellenére is számos közös pontja akadt.1 1 A nemzetiségi kérdés kapcsán egyre inkább úgy vélték, hogy a román nemzeti mozgalom célja nem egyszerűen a szupremácia megszerzése Erdélyben, hanem a régió Romániához csatolása. A modernizációs folyamatokat nemzetileg egyenlőtlennek és magyarságra veszélyesnek tartották. A román parasztság földvásárlásait a magyarság — rohamos — térvesztéseként fogták fel, viszont úgy látták,1 2 hogy Erdély magyar tömbjei, mindenek előtt a Székelyföld lemaradnak ebben a folyamatban, ami komoly demográfiai veszteséggel is jár.1 3 Úgy érzékelték, hogy a centralizáló magyar állam és a budapesti politikai elit csak kevéssé látja át a problémákat, éppen ezért képtelen elérni azok megoldását is. Éppen ezért egyre inkább a régió sajátosságainak érvényre juttatása mellett léptek fel, különösen a modernizáció kérdései kapcsán. Ennek jegyében próbálkoztak meg egy lobbi-csoport létrehozásával, melynek első ülésére Sándor János nyugalmazott államtitkár vezetésével 1910. december 10-én került sor. A legfontosabb kérdés, amiben a legkönnyebb volt valamiféle egyetértést kialakítani ekkor és a következő években is az Erdélyben felfedezett földgázmezők hasznosításának kérdése volt, ezzel kapcsolatban bizottságot is alakítottak a kormánnyal való tárgyalásra.1 4 Ehhez járult még egy vasútfejlesztési program, az ún. transzverzális, Erdélyt kelet felé átszelő vonal megépítésének kérdése. Lényegében ezek a kérdések voltak napirenden a következő, kolozsvári nagygyűlésen is.1 5 9 Romsics /.: Gróf Bethlen István i. m. 83-84., Zsolt K. Lengyel: Auf der Suche nach dem Kompromiß. Ursprünge und Gestalten des frühen Transsiivanismus 1918-1928. (Studia Hungarica 41.)München, 1993. 42. 10 „Az erdélyi zászló", BL XVI. évf. 53. sz., 1910. március 6. 11 Bárdi N.: Az erdélyi magyar i. m. 93-94. 12 Egry Gábor: Egy önlegitimáló politikai és történeti narratíva kérdőjelei (1861-2003). Nemzeti iégi bankok, nemzetiségi mozgalmak a századforduló Erdélyében. Múltunk, LI., 2006/3. 4-34. 13 A „székely kérdés" megoldására már a századforduló óta keresték a lehetőségeket. 14 A tudósítások szerint a résztvevők között ott volt Bánffy Miklós, Désy Zoltán, Polónyi Dezső, G"atz Gusztáv, Bethlen István és több szász képviselő is. A rendezvény így valóban párthatárokon r tnyúló jellegű volt. „Erdélyi képviselők értekezlete". BL XVI. évf. 283. sz., 1910. december 13.; A szászok részvételét mindenek előtt a földgáz hasznosítása iránti érdeklődésük magyarázza. 15 „Erdélyrészi értekezlet", BL XVII. évf. 53. sz. 1911. március 6. Ehhez kapcsolódóan írta a Brassói Lapok által is megjelentetett publicisztikájában Cholnoky Jenő, hogy Erdélyt a magyarság el fogja veszíteni az agresszív romokkal szemben. Ha Erdély Romániához tartozna, akkor Bukarestben valóban törődnének az ottani románok sorsával és segítenék őket. Budapesten azonban ezt nem sikerült elérni, ezért Erdélyt végre erdélyi szemmel kellene néznie a politikának. Cholnoky Jenő: „Az erdélyi nagygyűlés", BL XVII. évf. 68. sz., 1911. március 23.
