Századok – 2013
TÖRTÉNETI IRODALOM - Schicksalsjahre Österreichs. Die Erinnerungen und Tagebücher Josef Redlichs 1869-1936 (Ism.: Somogyi Éva) IV/1068
1068 TÖRTÉNETI IRODALOM dó írásokból, vagyis az Ótestamentumból származik, vagyis azon sok név listájához tartozik, amelyek kazár-zsidó eredetűek lehetnek a magyar nyelvben” (530.). PhD értekezése alapján közöl alapos művelődéstörténeti elemzést Brassai Sámuel pedagógiai nézeteiről és munkásságáról Molnár Erzsébet a Miskolci Egyetem Angol Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékének tanára. Ebben Brassai pedagógiai tevékenységének minden aspektusát feldolgozza „az utolsó erdélyi polihisztor” általános nevelési elveitől, az iskolarendszerről alkotott véleményén keresztül az idegen nyelvek oktatásáról vallott felfogásáig. Végezetül, a negyedik fejezetet és az egész kötetet is Fenyő Mario, a Bowie Állami Egyetem (Maryland) professzorának tanulmánya zárja a magyar mozi aranykoráról, amit ő az 1965 és 1985 közötti időszakra tesz. S bár Fenyő professzor fiatalemberként 1976 és 1978 között egy ösztöndíj segítségével Budapesten tartózkodott, mégis világossá teszi, hogy az aranykor emlegetésében semmiképpen sem a szocialista rendszer, hanem azon körülmények iránti nosztalgia vezeti, „amelyek nagy filmek létrejöttét tették lehetővé”. Ugyanis, az akkor készült filmek „nem azért voltak jók, mert felforgatok voltak, nem azért, mert kijátszották a szabályokat, nem azért, mert titkon szocialista vagy kommunista ellenesek voltak, hanem azért, mert kompetens és innovatív személyek csinálták és adták elő őket, akik nagymértékű művészi szabadságot élvezhettek” (558.). Mit lehet mondani összegzésképpen a Várdy házaspár tiszteletére született könyvről? Az ilyen Festschrift jellegű köteteknek mindig kétfajta funkciónak kell megfelelniük: egyrészt ki kell fejezniük a megszólított személy(ek) iránti tiszteletet és szeretet, másrészt pedig tudományosan is színvonalasaknak kell lenniük. Az első kritériumnak a Várdy házaspár előtt tisztelgő kötet maximálisan eleget tesz, hiszen olyan részeket is tartalmaz, mint a házaspár gyermekeinek szubjektív visszaemlékezései, de a felkért szerzők legtöbbje is világosan utal a Várdyakhoz fűződő bensőséges viszonyára. Úgy vélem, hogy a kötet a második kritériumnak is megfelel, mivel szép számmal tartalmaz igényes, tudományosan is újat tartalmazó tanulmányokat. Ugyanakkor, azt is meg kell jegyezni, hogy a kötetben szereplő írások színvonala nagyon egyenetlen. Nyúlfarknyi, pár oldalas írásoktól húszegynéhány oldalas komoly tanulmányokig terjed a paletta, s bizony a tudományos mélység színvonala sem egyforma. A kötet mégis hűen és tudományos érvényességgel fejezi ki azt a szándékot, hogy tisztelegjen az egyesült államokbeli és az egyetemes magyar tudományosság két jelentős személyisége előtt. Lévai Csaba SCHICKSALSJAHRE ÖSTERREICHS Die Erinnerungen und Tagebücher Josef Redlichs 1869-1936 Bd. 1: Erinnerungen und Tagebücher 1869-1914; Bd. 2: Erinnerungen und Tagebücher 1915-1936; Bd. 3: Biographische Daten und Register Herausgegeben von Fritz Fellner und Doris A. Corradini (Veröffentlichungen der Kommission für neuere Geschichte Österreichs Band 105/1. II. ÜL) Böhlau Verlag Wien, Köln, Weimar 2011. 695 o., 684 o., 232 o. AUSZTRIA SORSDÖNTŐ ÉVEI Josef Redlich neve a magyar szakmai közönség számára a dualista Habsburg Monarchia történetének két alapművét jelenti, „Das österreichische Staats- und Reichsproblem” című könyvet (Geschichtliche Darstellung der inneren Politik der habsburgischen Monarchie von 1848 bis zum Untergang des Reiches, 2 Bde. Leipzig 1920 és 1926) és az 1928-ban megjelent Ferenc József életrajzot. (Kaiser Franz Joseph von Österreich, Leipzig). Mára az „Österreichische Staats und Reichsproblem” nem pusztán egy könyv cime; önálló fogalommá lett, egy problémakomplexumot jelent, annak elemzését, hogy a dualista Habsburg Monarchia alkotmányos berendezkedése mennyiben volt megfelelő keret a németség mellett nemzetté vált népek együttélésére Ciszlajtániában és az egész Monarchiában. Egykorúan a német nyelvű osztrák tartományokban Ausztria történetét általában a Németországhoz való viszonyban vizsgálták: még azok a történészek is, akik vallási meggyőződésből és/vagy a Habsburg-dinasztiához való kötődésük miatt szemben álltak a Hohenzollern Poroszországgal és Ausztria különállását, saját, önálló küldetését hangsúlyozták. Közvetlenül a felbomlás után, ha (főként a publicisztikában) fel-felbukkant is, hogy a századfordulós Bécs a sok nemzet együttes produktuma (ami mára közhellyé vált), a hivatalos történetírás Ausztria történetét to-
