Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kurucz György: Göttingentől Keszthelyig: Asbóth János (1768-1823) tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801-1818 IV/1031
ASBÓTH JÁNOS TANÁRI ÉS URADALMI TISZTI TEVÉKENYSÉGE, 1801-1818 1059 mészetesen teológiai képzettségére és megbecsültségére tekintettel a következő év nyarán, 1819. augusztus 24-én a Bács-szerémi Evangélikus Egyházmegye felügyelőjévé választották. Ezt a tisztséget 1823. június 20-án bekövetkezett haláláig viselte.131 Természetes módon élete utolsó néhány évének hivatali tevékenysége jóval kisebb jelentőségű, mint keszthelyi tanári, birtokigazgatási, illetve Festetics nemzetközi és hazai kapcsolatainak bővítését szolgáló munkássága, amelynek alapján a hazai szakoktatás történet egyik legjelentősebb alakjának tekinthető. Összegzés Úgy tűnik, hogy a nyugat-európai tudáscentrumok hatása a Magyar Királyságban a 18. század végétől egyrészt a képzési kínálat szintjén is bővülő oktatási intézmények, másrészt a komplex tudásanyaggal rendelkező egyének tevékenységének köszönhetően nyerhetett teret. Nem lehet kétséges azonban, hogy a tudásáramlás hazai hálózati rendszerének kialakulása nem köthető kizárólagosan a kiemelkedő nyugat-európai tudáscentrumokhoz. Az agrárszakképzés tekintetében Festetics koncepciózus, ám egyéni kezdeményezése az állami indíttatású, s a salus publica szolgálatát célzó korábbi kezdeményezésekhez képest sok tekintetben egyedinek, s az öröklött társadalmi, rendi keretek miatt hatásfokában korlátozottnak is tekinthető. Megkockáztathatjuk azonban azt a feltevésünket is, hogy olyan kiemelkedő műveltségű, egyébként protestáns szellemi központokban képzett szakemberek, mint Pethe, Rumy és Asbóth, az adott időszakban csakis a Georgikon révén fejthették ki munkásságukat igazán hatékonyan. S ez a feltevés abban az esetben is igaznak tűnik, hogy Pethe és Rumy Asbóthhoz képest mindössze három vagy négy évig működött Keszthelyen. Alátámasztja ezt Pethe későbbi lapszerkesztői tevékenysége, az 1810-es években megjelentetett Nemzeti Gazda tematikája, problémaérzékenysége. Egyértelműnek tűnik az is, hogy Asbóth keszthelyi tevékenysége, a Festetics koncepciójának megfelelő kapcsolattartás a nyugat-európai tudásközpontokkal, így elsősorban Göttingennel, a szakképzett agrárértelmiség jövőbeni eredményessége szempontjából meghatározó jelentőségű. FROM GÖTTINGEN TO KESZTHELY: THE ACTIVITIES OF JÁNOS ASBÓTH (1768-1823) AS TEACHER AND MANORIAL OFFICIAL, 1801-1818 by György Kurucz Summary János Asbóth (1768-1823) came from a family of Lutheran ministers of noble descent. He was educated in the Lutheran Grammar School of Sopron, Western Hungary, then he went on to read theology in the University of Göttingen founded by Georg August, Elector of Hanover, King of England, in 1734. On returning to Hungary, he had a stint at the Lutheran Grammar School of Késmárk, Northern Hungary, but he subsequently accepted the invitation of Count György Festetics 131 Bierbrunner Gusztáv. A Bács-szerémi ág. hitv. ev. egyházmegye monográfiája. Újvidék 1902. 42.
