Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kurucz György: Göttingentől Keszthelyig: Asbóth János (1768-1823) tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801-1818 IV/1031
1056 KURUCZ GYÖRGY felajánlási íve szerint 43 Ft 54xr (krajcár) összeget gyűjtöttek össze a károsultak részére, s ebből Asbóth 8 Ft-ot jegyzett, s a Directióhoz küldött levelében külön köszönetét mondott felettesei hasonló jellegű adakozásáért.118 Festetics maga téglával, fával segítette a károsultakat. Ugyanilyen szomorú esemény kapcsán tett jelentést Asbóth János Festetics Györgynek 1817. április 15-én. 1817. április 12-én ugyanis Keszthelyen hatalmas szélvihar támadt, s a Lehenye utcában keletkezett tűz szempillantás alatt átterjedt a Papi és Szalajtó utcára, minek következtében több ház kiégett. Összesen 126 ház szenvedett károsodást, de a károsult házaknál Asbóth jelentése szerint sajnálatos módon fosztogatások is történtek.119 A források alapján úgy tűnik, hogy prefektusként, vagyis a Directio tagjaként ellenőrzési és javaslattevő jogkörében jóval nagyobb jogosultsággal és feladatkörrel rendelkezett Asbóth, mint georgikoni tanárként, illetve tisztként. Ezt példázza az 1810. február 14-i jelentése, melyben a Georgikon tangazdaságának állapotáról éppúgy beszámolt, mint az „udvari gazdaságban” tapasztaltakról, vagyis a Festetics család és a személyzet közvetlen igényeit kielégíteni hivatott egységek működéséről. Mint írja, a Georgikonban nagyobb „abusust”, lemaradást sem az állattartásban, sem a kertben, a különböző szántóföldi szakaszokban, vagy a borok kezelésében nem talált. Mindamellett általában „középszerűnek” ítélte a gazdaság „előmenetelét”, ezért a nagyobb remunerationi (pénzjutalomra) nem tartotta érdemesnek a tiszteket. Kisebb összeg, vagyis 20 Ft kifizetését indokoltnak látta, de a gróf szándékai szerint fizetendő, ennél nagyobb összeget a penzionális kasszába szánta. Az „udvari gazdasággal” kapcsolatos megjegyzései viszont igazán figyelemre méltóak, mivel a kastély fogyasztási szokásaira is rávilágítanak. Asbóth jelentése szerint a borokat jó állapotban találta, valamennyi hordó tartalmát megkóstolta. Jelentése szerint a főzelékféléket, a tartósított élelmiszereket szintén megfelelően tárolták a kastélyban. Ugyanígy, a család közvetlen tejtermékszükségletét szolgáló „tehenes és bivalos svejtzeria tűrhető karban vagyon”. Kifogásolta viszont a kávéfogyasztás mértékét, ezért javaslata szerint az udvari gazdaságban, „minthogy a kávéban és cukorban most is nagy a consumtió... egy font kávéból 40 fintsa főzessen”.120 Szintén Asbóth eljárását, illetve Festetics rendszerező gyakorlatát tükrözi a fenéki istálló alkalmazottjairól készített táblázat, mely Hans Kegel ménesmestertől a csikósokig valamennyi alkalmazott fizetésen felüli jutalmát magában foglalta.121 Külön megbízásként értelmezhető az a jelenség, hogy a Directio ügyiratai szerint a beköszöntő gyapjúkonjunktúrára tekintettel az 1810-es évek közepétől Festetics egyre több alkalommal küldte Asbóthot Bécsbe, hogy értékesítési, szállítási feltételekről tárgyaljon. Mindemellett formálisan, vagyis a teljes felelősségvállalás jeleként a Directio részéről minden ekkoriban kelt szerződést elsőként Asbóth János prefektus jegyzett.122 118 MNL OL P 279 29. d. föl. 669-670v, 696. 119 MNL OL P 246 Festetics család keszthelyi levéltára, Festetics I. György, 1. d. 2. föl. 59. 120 MNL OL P 279 68. d. T. 2. föl. 11-16. 121 MNL OL P 279 104. d. (nincs föl.). 122 MNL OL P 279 105. d. (nincs föl.).
