Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kurucz György: Göttingentől Keszthelyig: Asbóth János (1768-1823) tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801-1818 IV/1031
1054 KURUCZ GYÖRGY igen hamar kivívta az alapító elismerését. Mindezek alapján bizalommal fordulhatott a keszthelyi grófhoz, s 1801. augusztus 1-én kelt levelében közvetlenül Festeticstől kért engedélyt arra, hogy elutazhasson legkisebb húga esküvőjére Sopronba. Kérelmében megemlítette, hogy egyik testvérhúgát éppen Festetics Artner nevű soproni fiskálisa vette el, majd a gróf együttérzésére számítva így folytatja: „... most ismét véletlenül veszek az édes anyámtól hasonló hívó levelet, ki tudniillik a leg-ifjabb leányát és Testvér-Húgomat a legközelebb jövő Héten egy Fabricius nevezetű sopronyi Prókátorhoz akarja férjhez adni, s ezen öröm-alkalmatosságra több Részeire az Országnak el-széljedett Gyermekeit még egyszer kívánja öszve gyűjteni.”108 Nincs okunk kételkedni abban, hogy Festetics György ne járult volna hozzá alkalmazottja elutazásához, annál is inkább, mivel az Asbóth által először jegyzett „georgikoni relatio” szerint a tangazdaságban nem volt elmaradás.109 Ezt követően Asbóth a Directiónak szóló augusztus 31-i jelentésében pedig arról számolt be, hogy a távozó Pethe Ferenctől teljes egészében átvette a Georgikon iratait.110 Fennmaradt csekély számú magánleveleiben, melyek kizárólag németül íródtak anyjához, feleségéhez, s gyermekeihez, a családi kötelékek iránt elkötelezett, tiszteletteljes, ám nem rideg formális megnyilatkozások találhatók. Anyjához íródott 1797 októberében kelt leveléből egyértelműen kitűnik ragaszkodása húgaihoz, ráadásul igazán sajnálja, hogy tervezett esküvőjének előkészületei kapcsán nem támaszkodhat értő tanácsaikra.111 1802. október 29-én Keszthelyről anyjához írott levelében, feltűnő módon nem az isteni akaratban való megnyugvásra inti betegséggel küszködő anyját, hanem azzal vigasztalja, s egyúttal fejezi ki tiszteletét iránta, hogy anyja több gyermeket is felnevelt, s „ajándékozott az emberi társadalomnak.”112 Mindenféle túlzásoktól mentes hangnemben és stílusban levelezett feleségével munkájáról, a hétköznapi családi ügyekről. 1804 májusában írott levelében felesége iránti aggódó szeretete is kiérződik, mivel Tátray Mária ekkor már ismét állapotos volt, s így vállalkozott hosszú késmárki útjára. 1804. augusztus 31-én feleségéhez írt újabb levelét a következő egyszerű, de mégis kifejező sorral kezdte: „Még három és fél nap, s magam is szabad leszek, hogy szeretett feleségemet és drága gyermekeimet átölelhessem.” Ugyanebben a levelében némi megkönnyebbüléssel beszámol arról is, hogy a tanév szerencsésen véget ért, s a georgikoni vizsgákon maga Feste-108 MNL OL P 279 26. d. (nincs föl.). 1803. jan. 1-jén kelt levelében édesanyja halálára tekintettel kér engedélyt arra, hogy Sopronba utazhasson. „Ezen alkalmatossággal egyszersmind alázatosan kérem Nagyméltóságodat, méltóztasson kegyesen megengedni, hogy édesanyámnak halála után mint legidősebb testvér vagyonomnak eligazítására, a jövő március hónap elején egynéhány napokat Sopronyban tölthessek.” MNL OL P 279 32. d. föl. 6 109 A jelentés 1801. aug. 11-én kelt. MNL OL P 279 26. d. (nincs föl.). 110 MNL OL P 279 26. d. (nincs föl.). 111 „Wie viel hundertmal wünsche ich jetz daß Doris Schwester Doris bey mir wäre!” Asbóth János levele anyjához, 1797. okt. 21. Tilesné Asbóth Ágnes magángyűjteménye. 112 „Möchte Sie darinn auch die stille Betrachtung und das Bewustsein erhalten und aufrichten, daß Sie durch die Umbstände nicht immer begünstigt, doch durch die zärtliche edle Mutterliebe geleitet und gestärkt, drey von Kindern wohl erzogen und der menschlichen Gesellschaft geschenkt hatte.” Asbóth János levele anyjához, 1802. okt. 29. Tilesné Asbóth Ágnes magángyűjteménye.
