Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Dévavári Zoltán: Szembesülés, alkalmazkodás és térkeresés. A Magyar Párt Megalapítása a Délvidéken (1921-1922) I/83
A MAGYAR PÁRT MEGALAPÍTÁSA A DÉLVIDÉKEN (1921-1922) 103 dani alkotmányt. Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy meggyőződése szerint mindez nem zárja ki a gazdasági viszonyok figyelembevételével kialakított önkormányzati egységek létrehozását sem. Grábel visszafogott beszéde után Nagy Ödön szólalt fel, aki elsősorban a sérelmi politizálás attitűdjével beszélt. Utána a megválasztott pártelnök, Sántha György szólt röviden újra a tömeghez, majd Sóti Ádám felszólította a jelenlévőket, hogy csendben, nyugodtan oszoljanak szét.9 7 A Magyar Párt alakuló nagygyűlése bár békésen ért véget, az esti órákban több helyen mégis tettlegességre került sor. Az első támadás este 11 óra körül történt, amikor egy tizenöt fős szerb társaság támadt a Vass-féle vendéglőben mulatozó magyar fiatalokra. A megtámadott magyarok szembeszálltak a betolakodókkal és rövid küzdelem után kiszorították őket a vendéglőből. A támadók nem sokkal később erős rendőri egységekkel tértek vissza, s a vendéglőben lévő magyarokat bevitték a zentai rendőrőrsre. Éjfél körül, vélhetőleg ugyanaz a társaság, a főtértől mintegy ötvenlépésnyire levő Planicka-utcában, megtámadta a Royal-kávézóból egy barátja társaságában hazatérő Forrai Ferenc tanítót, akit magyargyalázó ordítások közben bokszerrel leütöttek98 . A kedélyek az elkövetkező napokban sem nyugodtak meg: a támadások a zentai hétköznapok részévé váltak.9 9 A szerb sajtó ellenséges szellemben kommentálta a zentai eseményeket. A nagygyűlés másnapján a belgrádi Pravda reggeli száma rövid tudósításban számolt be a Magyar Párt zentai nagygyűléséről. A Pavle Marinkovic konzervatív politikus által alapított ultrakonzervatív lap szerint Zentán ezer ember vett részt a Magyar Párt megalapításán, köztársaságot és autonómiát követelve.100 A radikálisokhoz közel álló, szintén belgrádi Novi List10 1 esti számának első oldalán ismertette a Magyar Párt Zentán elfogadott programját. Az igen pontatlan összefoglaló után a lap úgy kommentálta az eseményeket, hogy a vajdasági politikai körökben a program rossz benyomást tett, mert a magyarok követeléseit sok tekintetben nagyon időszerűtlennek és túlzónak tartják. Összegzés Az impériumváltással kisebbségi sorsba került délvidéki magyarság az új állam létrejöttének és kiépítésének első periódusában, vagyis az interregnumtól az 1922 januárjáig tartó időszakban a teljes jogfosztottság állapotában volt, nem vehetett részt az alkotmányozó nemzetgyűlés munkájában sem. Ebben a helyzetben csak külső, kényszerű szemlélője lehetett azoknak az eseményeknek, amelyek alapjaiban határozták meg sorsának alakulását. A politikai szervezkedés fáziskésése tehát alapvetően a külső, kényszerítő körülményeknek volt betudható. A délvidéki magyarság állampolgárságát az 97 Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember 18. 98 Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember 19. 99 Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember 23. 100 Pravda, 1922. szeptember 18. 101 Novi list, 1922. szeptember 22.
