Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Kurucz György: Göttingentől Keszthelyig: Asbóth János (1768-1823) tanári és uradalmi tiszti tevékenysége, 1801-1818 IV/1031
1038 KURUCZ GYÖRGY Göttingeni Tudós Társaság tagjává választására aligha kerülhetett volna sor, ha felkészültségéről, tanulmányairól a személyes ismeretség, a tényleges tanár és hallgató viszony hiányában nincsenek meggyőződve. A Liber Amicorumban szereplő illusztris személyek sorában ott található többek között a korábban említett Lichtenberg, Johann Friedrich Gmelin (1748-1804) a kísérleti kémia professzora, August Ludwig Schlözer (1735-1809) a statisztikai, matematikai módszertanával számos magyar hallgatójára nagy hatást gyakorló történész, de bejegyzést olvashatunk Johann Friedrich Blumenbach (1752-1840) orvosprofesszor és természettudós, Christian Gottheb Heyne (1729-1812) klasszika filológus, Johann Gottfried Eichhorn (1752-1827) a héber és a keleti nyelvek tanára, valamint Johann Georg Feder (1740-1821) filozófus tollából is.33 Asbóth három évig tartó göttingeni tanulmányait követően 1791. október végén tért vissza Magyarországra. Kis János idézett önéletírásában megjegyzi, hogy Asbóth rövid ideig egy nemes családnál nevelősködött, mielőtt tanári állást kapott volna Késmárkon, ugyanakkor Lipták János késmárki líceumi monográfiája szerint Sárospatakon is tanított.34 A Késmárkon működött tanárok között az 1796. évtől szerepel Asbóth neve, s egyik tanítványának, Rumy Károly Györgynek az irathagyatéka szerint természetrajzot, dogmatikát, illetve Rumy 1808-ban megjelent mezőgazdasági szakkönyvének az előszava szerint általános gazdálkodási ismereteket adott elő.35 Mindenképpen elmondható, hogy a késmárki líceumban igen komoly hangsúlyt fektettek a természettudományok oktatására, illetve ennek megfelelően gazdag természetrajzi, fizikai szemléltetőeszköz (magdeburgi félteke, teleszkópok, lencsék, stb.) és ásványtani gyűjtemény állt rendelkezésre. Az iskola gyűjteményeinek büszkeségei közé számított még egy 364 darabból álló, arany pénzérméket is tartalmazó érmegyűjtemény, melyet az iskola egyik patrónusa, Horváth-Stansith Márk adományozott a líceumnak. Az iskola gazdag könyvtára, mely természetesen nemcsak jogi, teológiai, filozófiai, hanem klasszikus állambölcseleti, továbbá természetrajzi, kameralisztikai műveket is magában foglalt, a 18. század végén még viszonylag szerény volt, s csupán az 1820-as évektől, Schwartner 12 000 kötetet számláló hagyatéka révén vált igazán jelentőssé.36 Ami Asbóth tanári pályájának, hazai elismertségének megalapozását jelentő késmárki éveit illeti, csupán közvetett források állnak rendelkezésünkre, s életkörülményeiről, mindennapjairól csupán következtetésekre hagyatkozhatunk. Az 1805. évből származó adatok szerint a magasabb osztályokat tanító 33 A göttingeni tanárok életrajzi gyűjteményét 1. Göttinger Gelehrte. Die Akademie der Wissenschaften zu Göttingen in Bildnissen und Würdigungen 1751-2001. Hrsg. Karl Arndt - Gerhard Gottschalk - Rudolf Smend. Bd. 1-2. Göttingen 2001. 34 Johann Lipták: Geschichte des evangelischen Lyzeums A. B. in Késmárk. Kezmarok 1933. 109. Sajnálatos módon a késmárki líceum kéziratos gyűjteménye súlyos veszteségeket szenvedett a II. világháború végén, ezért csupán Lipták egyes kérdéseket illetően felületes munkájára támaszkodhat a kutató. 35 Lipták, J : Geschichte i. m. 210., Az Asbóth líceumi előadásai nyomán készült jegyzeteket 1. Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban: OSZK), Kézirattár, Quart. Lat. 88, Quart. Lat. 600, Quart. Lat. 1240., Karl Georg Rumi: Populäres Lehrbuch der Oekonomie. Bd. 1-2. Wien 1808., Bd. 1. IV 36 Lipták, J: i. m. 100., 119-120.