Századok – 2013
KÖZLEMÉNYEK - Dévavári Zoltán: Szembesülés, alkalmazkodás és térkeresés. A Magyar Párt Megalapítása a Délvidéken (1921-1922) I/83
A MAGYAR PÁRT MEGALAPÍTÁSA A DÉLVIDÉKEN (1921-1922) 101 Az elnökség mindent egy lapra tett fel. Bár még nem érkezett meg a hatóságok írásbeli engedélye,8 9 Nagy Ödön a párt szabadkai ügyvezető elnöke kiáltványt bocsátott ki a magyarsághoz, melyben felhívta a városok, a községek és a falvak lakosságát, illetve a már megszervezett alapszervezetek vezetőit és tagjait, hogy a zentai nagygyűlésen minél nagyobb számban jelenjenek meg, mert „a legszentebb föladatok előtt állunk: a magyarság sorsa, boldogulása függ a mi összetartásunktól. Ha a turáni átok utolér, a tomboló gyűlölet és üldözés martalékai maradunk."9 0 Egy nappal később — amikor postán megküldték Pasiénak a magyarság sérelmeit összefoglaló dokumentumot — Sántha György elnök és Székely Áron főtitkár aláírásával Jugoszláviai Magyarok! felszólítással kiáltványt jelentettek meg, melyben arra kérték a magyar közösség tagjait, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a nagygyűlésen.9 1 A hivatalos indoklás szerint az idő rövidsége miatt nem kézbesítettek külön meghívókat, s ezt jelölték meg annak okául is, hogy a közvéleményt kizárólag a napilapok útján értesítették a nagygyűlés helyéről és időpontjáról. Lemondták a vidéki szervezetekkel tervezett előértekezletet is. A háttérben azért más is volt. A párt vezető elitje már elosztotta a tisztségeket: így a jelölések Zentán, vitára nem alkalmas időpontban, közvetlenül a nagygyűlést megelőzően történtek. A korabeli sajtó beszámolója szerint 1922. szeptember 17. „mosolygó, szelíd vasárnap délelőtt volt."9 2 Az ünnepi hangulaton túl azonban ott volt az aggodalom is. A távolságok, a közlekedés kezdetlegessége miatt, illetve mert tartani lehetett attól, hogy a hatóságok megakadályozzák a városba jutást, már az előző napon Zentára érkeztek a topolyai, az újvidéki, a zombori szervezetek és a távolabbi vidékek küldöttei. Sokan jöttek Magyarkanizsáról, Moholról, Adáról és a Zentához közeli községekből is. A bánsági részekből csak a becskerekiek és a torontálvásárhelyiek jelentek meg, mert a hatóságok a nagygyűlésre igyekvőket a tiszai hídnál tömegesen visszafordították. A nagygyűlést Zenta főterén tartották mintegy tízezer fő részvételével.93 A főtér közepén elhelyezett emelvényen foglaltak helyet az egyes helyi szervezetek vezetői, a zentai intéző bizottság és a gyűlés szónokai Sántha Györggyel és Sóti Ádámmal az élen. Az emelvény körül a megszeppent, de emelkedett 89 A párt vezetősége elkerülendő az újabb kudarcot, szeptember 14-én olyan döntést hozott, hogy amennyiben a hatóságok még is betiltanák a közgyűlés megtartását, akkor zárt helyen, értekezlet formájában, de 17-én mindenképpen megalakítják a Magyar Pártot. (Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember 14.) 90 Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember 13. 91 Bácsmegyei Napló, 1922. szeptember 14. 92 A nagygyűlés eseményeit néhány pontosítástól és kiegészítéstől eltekintve Csuka János (A délvidéki magyarság története, 63-71) és Mészáros Sándor is (Sándor Mesaros: Polozaj madara u Vojvodini 1918-1929, 155-157.) részletesen feldolgozta. 93 Mészáros Sándor, bár ismerteti a korabeli sajtó által közölt adatot, a résztvevők számát - hivatkozás megadása nélkül - 3000 főre becsülte. Sándor Mesaros: Polozaj madara u Vojvodini 1918-1929, 155 Ugyancsak Mészáros közli az SzHSz titkosszolgálat feljegyzését is, amely a résztvevők számát 1200-1300-ra tette, Sándor Mesaros: Polozaj madara u Vojvodini... i. m. 1918-1929, 157.
