Századok – 2013
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 2012. ÉVI VÁNDORGYŰLÉSE - Komjáti Zoltán Igor: "…Keserves órái és napjai sok ezer léleknek…" (Fülek 1682-es ostroma) IV/1001
1002 KOMJÁTI ZOLTÁN IGOR Nyugat felé kacsintgatott, egy Habsburgok elleni háború terveit fontolgatta, melyhez kiváló szövetségest talált a kuruc fővezérben. Az 1682-es év három szempontból is sikeresen alakult Thököly Imre számára: feleségül vehette a birtokai nagysága után leggazdagabb magyar özvegyasszonyt, Zrínyi Ilonát, aztán augusztus közepén a kezébe került a kulcspozícióban levő Kassa, mely a 13 felső-magyarországi vármegye katonai és közigazgatási, valamint a Szepesi Kamara székhelye volt. Thököly harmadik sikere Fülek ostromához kötődik, itt kapta meg szeptember 16-án a szultáni fermánt, és lehetett általa az Orta Madzsar fejedelme kerek három esztendeig.1 Jelen tanulmányban bemutatásra fog kerülni a Fülek ostromához vezető út, a közvetlen előzmények, valamint az a falak alatti küzdelem, amelynek befejezése Thököly Imrének a hatalom csúcsára való kerülést jelentette, a Füleket védő Koháry István főkapitánynak pedig háromévi fogságot. A források legnagyobb része az uralkodóhű oldal levelezéséből származik, főleg Esterházy Pál, Koháry István és a kurucok által zsákmányolt levelek anyagából.2 Koháry István, aki 1667 nyara óta volt Fülek főkapitánya, kémeitől, hírszerzőitől és a végvárak közötti szolgálati levelezésből származó információkból pontos képet kaphatott az országban történt eseményekről. A hozzá eljutott értesülések nagyon is érzékenyen érintették őt a török-thökölyánus hadak 1682. évi haditervével és felvonulásával kapcsolatban. A főkapitányt különösen aggasztotta a vár falainak és a benne tartózkodó csapatok ellátásának helyzete. Ezért Koháry István nemcsak szolgálati kötelességből, az információlánc zökkenőmentes működtetése céljából értesítette elöljáróit az ellenfél minden mozgásáról és minden egyéb hírről, ami Felső-Magyarországon vagy a Hódoltságban történt, hanem a saját és a rábízott végvári katonaság, valamint a füleki civil lakosság érdekét is szem előtt tartotta, és leveleivel folyton emlékeztette feletteseit, hogy gondoskodjanak Fülekről, mivel a veszély közel lehet. Koháry István saját családtagjainak szintén amiatt írt a hadi eseményekről, hogy a családi birtokok védelmére vagy javainak kimentésére kellő időben sor kerülhessen.3 Koháry István és a füleki erősség felkészítése az ostromra 1682 nyarán Mivel már az év elején látszott, hogy veszély fenyegeti a Magyar Királyságot, Badeni Hermann — aki 1681-ben kapta meg Raimondo Montecuccoli halá1 Benczédi László: Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon (1664-1685). Bp. 1980. 110-115.; Magyarország története 3. (1526-1686) 1-2. kötet. Szerk. R. Várkonyi Ágnes. Bp., 2. 1985. 1247-1251. 2 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (= MNL OL) G 12. XII.l. 4. doboz. A Thököly-szabadságharc levéltára. Levelek (1672-1691), 1682. január-június havi levelek; MNL OL G 12. XII.l. 5. doboz. A Thököly-szabadságharc levéltára. Levelek (1672-1691), 1682. július, augusztus és szeptember havi levelek; MNL OL G 13. XIII.2. 1. doboz. A Thököly-szabadságharc levéltára. I. Lipót király kiadványai és más kiadványok (1672-1691); MNL OL G 13. XIII.3. 1. doboz. A Thököly-szabadságharc levéltára. Esterházy Pál nádor kiadványai (1675-1689); MNL OL G 13. XIII.5. 2. doboz. A Thököly-szabadságharc levéltára. Iratok és levelek (1671-1694). 3 Koháry István 1682-es, a felső-magyarországi hadjáratról szóló híradásáról: Komjáti Zoltán Igor: Koháry István híradása a kuruc-török hadak 1682-es felső-magyarországi hadjáratáról. Kritische Zeiten. Zeitschrift für Humanwissenschaften. 2. Jahrgang. 1. Heft. Januar 2011. Wien. 2-14.
