Századok – 2012
KÖZLEMÉNYEK AZ 1711. ÉVI SZATMÁRI BÉKE TÖRTÉNETÉRŐL - Mészáros Kálmán: A szatmári béke aláírói és további sorsuk IV/887
898 MÉSZÁROS KALMAN Dunántúli eredetű nemescsalád sarja. 1704 őszén szerepel először a forrásokban mint Ocskay László hadnagya. Egy évvel később már Bercsényi főgenerális lovasezredében szolgál, Géczy Gábor ezredes parancsnoksága alatt. Híres portyázó volt, 1709 végén az alakulat főstrázsamestere, 1710 tavaszán alezredese lett. 1710. szeptember végén megkapta az elhunyt Szalay Pál lovasezredét. 1711. április 26-án Károlyi kíséretének tagjaként felesküdött a császárra. Egykorú adat híján egyelőre nem igazolható, hogy már 1711-ben császári zsoldba lépett volna. 1717-ben egy „szabad kompánia" kapitányaként a tatárok ellen, 1735-ben Pest-Pilis-Solt vármegye bandériumának élén a Péró-lázadás ellen harcolt, ez utóbbi érdemét III. Károly aranylánccal jutalmazta. 1741-ben ezredes, 1744-ben (1742-től számított ranggal) generális-főstrázsamester, 1754-ben (1752-től számítva) altábornagy lett, de még az év október 27-én elhunyt. Berthóty Zsigmond:4 2 Magyarország részéről az egyik példányt (A) a tizenegyedik, a másikat (B) a tizenhatodik helyen írta alá, alig kibetűzhetően, magyaros névalakkal (Berthoty Sigrnond). Berthóty Gábor sárosi alispán és Leövey Mária fia. Fivérei közül Ferenc szenátor és kassai vicegenerális, István pedig brigadéros, szolnoki, majd érsekújvári főkapitány, végül újvári kerületi vicegenerális volt Rákóczi oldalán, de mindketten elhunytak még a szabadságharc vége előtt. Zsigmond már Thököly Imrét is szolgálta, 1703 szeptemberében Ocskay László felvidéki hadjárata során csatlakozott a kurucokhoz, és Ocskay alezredese lett. 1703 novemberében Zólyomnál császári fogságba esett, a morvaországi Hradistye várában raboskodott, és csak 1706 tavaszán szabadult ki. 1706 nyarától Esterházy Dániel lovasezredének vezénylő ezredese. Vitéz, de öntörvényű tiszt volt. 1708 tavaszán megölt egy katonát, akit állítólag fosztogatáson ért. Ezért, illetve az ezred pénzével való számadásának hiányosságaiért letartóztatták, de Rákóczi megfeledkezett róla, és csak egy évvel később állították hadbíróság elé. Az ítéletet egyelőre nem ismerjük, Bethóti 1710. december 10-én már Nyírbaktárói fordult a fejedelemhez a saját maga és családja súlyos gondjai miatt. Rákóczi ekkor az Udvari Gazdasági Tanács által 200 kősót utaltatott ki számára. 1711. április 26-án Károlyi kíséretének tagjai között ő is felesküdött a császárra. Nehezen olvasható neve a békeokmány nyomtatott példányán Benskiti alakban szerepel. Későbbi sorsát nem ismerjük. Bulyovszky Dániel:4 3 Magyarország részéről eljáró jegyzőként írta alá mindkét példányt a dokumentum végén, latinul. (A: ...extradata per Danielem Bulyouszki ex parte Hungarorum in his actis notarium-, ill. B: ...extradata per Danielem Bulyouszki ex parte Hungarorum in praemissis notarium.) Erdélyi jegyző társától, Pongrácz Györgytől eltérően a rendek képviselői között egyénileg nem szerepel. Nógrádi evangélikus birtokos nemes, apja, Ferenc a vármegye alispánja, felesége pedig Ráday Zsófia, Ráday Pál húga volt. Előbb Heves-Külső-Szolnok vármegye al-, majd főjegyzője, 1693-ban pedig Nógrádnak is aljegyzője lett. A szabadságharc alatt különböző számvevői és hadbiztosi feladatokat látott el, 1707-től a Gazdasági Tanács besztercebányai adminisztrációjának tanácsosa. 1711. április elején a magyarországi rendek képviselőjeként tagja lett az első szatmári gyűlés határozatait Rákóczi számára közvetítő küldöttségnek. Már 1711. április 26-án felesküdött a császárra. 27-28-án a béke megszövegezésében is részt vett. 1714. október l-jén hunyt el Losoncon. Csajághy János:4 4 Magyarország részéről mindkét példányt a hetedik helyen írta alá, latinos névalakkal (Joannes Csajági). 42 Életrajza: Uo. 62. 43 Életrajza: Uo. 83. 44 Életrajza: Uo. 91.
